1539 cikk rendezése:
1. cikk / 1539 Kilépett nyugdíjas munkavállaló részére fizetett prémium
Kérdés: Milyen módon fizethető ki a prémium egy év közben kilépett nyugdíjas munkavállaló részére? A prémium kifizetésére a 2024. december havi munkabérrel kerül sor. Kell különmegállapodást kötni a kifizetésre? Elegendő levonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, vagy egyéb közterhet is kell fizetni ebben az esetben? Szerepeltetni kell a kifizetett összeget a ’08-as bevallásban?
2. cikk / 1539 Munkabérletiltás változása 2025-ben
Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
3. cikk / 1539 A GYES utáni visszatérés szabályai
Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
4. cikk / 1539 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
5. cikk / 1539 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
6. cikk / 1539 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
7. cikk / 1539 Levonás a nettó bérből a munkavállaló megbízása alapján
Kérdés: Szabályosan jár el a munkáltató, ha egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási befizetést intéz a munkavállaló helyett oly módon, hogy a munkavállaló nettó munkabéréből vonja le a befizetett összeget? Tehát ez nem a cafeteria keretein belül valósul meg, a munkáltató a befizetés után adót nem von le vagy fizet meg.
8. cikk / 1539 Betegszabadság kifizetése
Kérdés: Valóban csak a december havi bérrel fogja megkapni a november 22-től december 7-ig fennálló keresőképtelensége idejére járó betegszabadság díjazását a munkavállaló, annak ellenére, hogy az orvosi igazolásokat az első keresőképes napján, november 8-án leadta a munkáltató részére? A munkáltatónál a bérfizetési nap a tárgyhónapot követő hónap 5-e, így az orvosi igazolások leadásakor már megtörtént a számfejtés. Nincs törvényi kötelezettsége a munkáltatónak a hóközi kifizetésre ebben az esetben?
9. cikk / 1539 Végrehajtó jogai
Kérdés: Meg kell küldeni az adós bérjegyzékét 6 hónapra visszamenőleg havi lebontásban, valamint a munkaszerződés elektronikus másolati példányát az önálló bírósági végrehajtó részére annak igazolására, hogy az adós jövedelme nem éri el a jogszabályban foglalt minimumösszeget? Jogosult a végrehajtó bekérni a munkaügyi iratokat, vagy el kell fogadnia a munkáltató nyilatkozatát?
10. cikk / 1539 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés:
Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
