Találati lista:
1. állásfoglalás / 20 Veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség lezárása
Kérdés: Melyik keresőképtelenségi kód alkalmazandó annak a várandós munkavállalónak az esetében, aki 2022 szeptemberétől áll munkaviszonyban a cégnél, terhességének 91. napját 2026 augusztusában töltötte be, és a 2026. szeptember 4–11. közötti időszakra 9-es kódú orvosi igazolást adott le, amely szerint szeptember 12-től keresőképes? Helyes a 9-es kód használata akkor is, ha a keresőképtelenség a szülés előtt megszűnik, vagy ebben az esetben a 8-as kód lenne megfelelő?
2. állásfoglalás / 20 Felszámolás alatt álló cég munkavállalójának táppénze
Kérdés: Hogyan befolyásolja a táppénz folyósítását, ha egy felszámolás alatt álló cég alkalmazásában álló munkavállaló veszélyeztetett várandósságára tekintettel keresőképtelenné válik, és táppénzre kerül, de a cég fizetésképtelen, így nem tudja fizetni a táppénz-hozzájárulást? Van valamilyen különbség az eljárásban, ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet, illetve, ha nem?
3. állásfoglalás / 20 A táppénz és a betegszabadság elkülönítése
Kérdés:
Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?
4. állásfoglalás / 20 Kedvezményszabály táppénz megállapítása során
Kérdés: Mikortól folyósítható táppénz, és mi lesz az ellátás alapja egy 2023. március 1-től alkalmazásban álló munkavállalónak, aki 2024. május 18-án született gyermeke jogán CSED-et, majd 2026. május 18-ig GYED-et kapott, 2026. feb-ruár 9-től kérte a GYED miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszüntetését, e naptól heti 20 órás munkaidőben vissza is ment dolgozni, és 2026. május 26-tól „9”-es keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényel? A munkavállaló szerződés szerinti bére havi 450.000 forint, amely jóval kevesebb, mint amit a gyermek születését megelőzően keresett.
5. állásfoglalás / 20 Veszélyeztetett várandósság fizetés nélküli szabadság megszakítása után
Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?
6. állásfoglalás / 20 GYED-en lévő munkavállaló táppénze
Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. Jogosult lehet táppénzre a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló tartós távollét és passzív jogviszony mellett is?
7. állásfoglalás / 20 Táppénzjogosultság időtartama
Kérdés: Hány napra és milyen mértékű táppénzre lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2026. február 9-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaviszonyban, előtte 2024. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de jogviszonyát 2026. február 1-jétől szünetelteti, és 2026. február 25-től „9”-es kóddal keresőképtelen, és e naptól táppénzt igényelt? Hatással van a jogosultságra a vállalkozás szüneteltetése?
8. állásfoglalás / 20 CSED- és GYED-jogosultság többes jogviszonyban
Kérdés: Megkaphatja mindkét munkaviszonyában a CSED-et és a GYED-et a várhatóan 2025. november 26-án születendő gyermekére tekintettel az édesanya, aki egyik munkaviszonyában 2019-től dolgozik napi 6 órás munkaidőben, a másik munkahelyén pedig 2025. február 1-től napi 3 órás munkaidőben, és 2025. július 1-től veszélyeztetett várandósságára tekintettel mindkét jogviszonyában táppénzben részesül?
9. állásfoglalás / 20 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakulása
Kérdés: Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a feleknek a gyermek 3. életéve betöltése után, ha egyébként írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás egy határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló esetében, aki veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenné vált, és a munkáltató a szerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd a gyermek születése után a CSED-et és a GYED-et is? Hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
10. állásfoglalás / 20 Előnyszabály ugyanannál a munkáltatónál létesített munkaviszony esetén
Kérdés: Alkalmazható az előnyszabály a táppénzszámfejtés során annak a 2025. augusztus 12-től veszélyeztetett várandósságára tekintettel keresőképtelen munkavállalónak az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2025. május 12-től áll fenn, de korábban ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban állt 2019. augusztus 1-jétől 2025. április 30-ig, és 2023. április 14-én született első gyermekére tekintettel 2025. április 14-ig GYED-ben részesült? A dolgozó jelenlegi munkabére kevesebb, mint a korábban fennállt munkaviszonyában elért keresete. A gyermek megszületését követően a CSED és a GYED alapját milyen kereset alapján kell megállapítani?
