2132 cikk rendezése:
41. cikk / 2132 Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe
Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
42. cikk / 2132 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
43. cikk / 2132 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
44. cikk / 2132 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
45. cikk / 2132 Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott járuléka
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni egy felmentési idejét töltő közalkalmazott részére fizetett illetményből abban az esetben, ha 2024. október 2-től nyugdíjasnak minősül?
46. cikk / 2132 Heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékminimumot az egyéni vállalkozásában annak az átalányadózónak, aki 2025. január 15-től egy heti 40 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
47. cikk / 2132 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
48. cikk / 2132 Önkormányzati képviselő társas vállalkozása
Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre a társas vállalkozásában egy minimálbérnél magasabb díjazással rendelkező nem nyugdíjas önkormányzati képviselő, aki a cégben díjazásban nem részesül, az ügyvezetői teendőket ingyenesen látja el?
49. cikk / 2132 Kisadózás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Választhatja a kisadózást az ellátás mellett egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg táppénzben részesül, de a jogosultsága hamarosan megszűnik, és utána rokkantsági ellátásra válik jogosulttá?
50. cikk / 2132 Foglalkoztatotti jogviszony tisztázása
Kérdés: Milyen kötelezettségeket jelent a munkáltatók számára a foglalkoztatotti jogviszony tisztázására irányuló eljárás, melyek a lehetséges esettípusai, és ennek elmulasztása milyen következményekkel jár a munkáltatóra nézve?
