Találati lista:
1. cikk / 64 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
2. cikk / 64 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
3. cikk / 64 Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset
Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
4. cikk / 64 Munkába járást szolgáló bérlet keresőképtelenség esetén
Kérdés: Köteles megtéríteni a bérlet 86 százalékát a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 16-tól folyamatosan keresőképtelen, munkát nem végez, táppénzben részesül, és a munkába járáshoz szükséges országbérletet szeptember 22-én vette meg?
5. cikk / 64 Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy
Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
6. cikk / 64 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Ki jogosult országbérletre, illetve kinek jár megyebérlet a munkába járás támogatásaként? Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy mikor melyik bérletfajtát térítheti meg a dolgozók részére?
7. cikk / 64 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
8. cikk / 64 Útiköltség-térítés túlóra esetén
Kérdés: Hogyan számolható el az útiköltség-térítés a munkavállaló hétvégére elrendelt túlórájára történő utazásra, ha a dolgozó az érintett hónapban havibérletet kap, de a hétvégén a saját gépjárművével megy be dolgozni? Adható adómentes költségtérítés ebben az esetben?
9. cikk / 64 Hazautazás költségei
Kérdés: Milyen adóvonzata van, ha a munkáltató megtéríti a hazautazást, illetve hányszor köteles ezt megtenni az alábbi esetben? A dolgozó ideiglenes lakcíme Budaörs, életvitelszerűen ott él, a napi munkába járás onnan történik. Állandó lakcíme Kecskemét. A munkahelye Biatorbágyon van, a cég biatorbágyi székelyére történő utazáshoz tömegközlekedést nem lehet igénybe venni. Köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállaló számára a Kecskemétre történő hazautazást?
10. cikk / 64 Munkába járás költsége
Kérdés: Helyesen jár el az a budapesti székhelyű munkáltató, aki csak a Volánbusz-bérlet 86 százalékát téríti meg annak a munkavállalónak, akinek a lakcíme Budapesten kívül van, így BKK-bérletet is vennie kell?
