1458 cikk rendezése:
11. cikk / 1458 Munkavégzés rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Dolgozhat közalkalmazottként egy rokkantsági ellátásban részesülő személy az ellátása veszélyeztetése nélkül? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, illetve betegsége esetén jogosult lesz táppénzre?
12. cikk / 1458 Rehabilitációs ellátás megállapításához hiányzó szolgálati idő
Kérdés: Meg tudja vásárolni a rehabilitációs ellátás megállapításához hiányzó 5 hónap szolgálati időt egy megváltozott munkaképességű személy, aki jelenleg nem dolgozik?
13. cikk / 1458 Biztosított társas vállalkozó ellátásai
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzellátásra, majd később CSED-re és GYED-re az a személy, aki heti 40 órás bejelentett munkaviszonyban áll egy cégnél, és emellett egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, ahol biztosítottként szerepel 1452 „Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” kóddal, 1210 FEOR-számmal? Befolyásolja a jogosultságot, ha a tulajdonrésze megváltozik a kft.-ben, de a jogviszony nem módosul?
14. cikk / 1458 Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
15. cikk / 1458 Ellátás keresőképtelenség kódjának módosulása esetén
Kérdés: Betegszabadságot vagy táppénzt kell folyósítani annak a munkavállalónak, aki 2025. február 19-től folyamatosan baleseti táppénzben részesült, majd május 26-tól „8”-as kóddal hozta az orvosi igazolást, tekintettel arra, hogy a balesetből kifolyólag meggyógyult, de egyéb más betegségei miatt továbbra is keresőképtelen?
16. cikk / 1458 Szülés érettségi után
Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra a tanulói jogviszonya megszűnését követően az a várandós kismama, aki 2025 nyarán fejezi be középiskolai tanulmányait, és a szülés várható ideje 2025. december 5.? Miként változik a helyzet, ha a családi betéti társaságban kültagként személyesen közreműködik és jövedelmet szerez?
17. cikk / 1458 Angliából hazaköltöző kismama szülése
Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy Magyarországon állapítsanak meg CSED-et és GYED-et az angol jogviszonya alapján annak a jelenleg 24 hetes várandós kismamának, aki 2024 márciusa óta Angliában él és dolgozik, ott volt biztosított, így a magyar tajszáma jelenleg érvénytelen? Az érintett kismama 2025. május hónapban visszaköltözik a családjával Magyarországra, és ott is szeretne szülni, azonban az angol munkaviszonya jelenleg még aktív, mert anyasági szabadságon lesz, és ha megszünteti a biztosítási jogviszonyát, nem kaphat anyasági támogatást. Fizethet esetleg Magyarországon társadalombiztosítási járulékot az egészségügyi ellátása érdekében, ha felmond az angol munkahelyén?
18. cikk / 1458 Ukrán munkavállalók szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re mindkét ukrán állampolgárságú kismama az alábbi esetben? Az egyik kismama Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, 2024. július 22-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, ukrán biztosítási időt igazolt 2020-tól 2023. december 31-ig, és 2025. április 28-án szült. A másik kismama 2024. október 1-től áll munkaviszonyban, állandó lakhelye Ukrajnában van, Magyarországon csak szálláshellyel rendelkezik, előző munkaviszonya Magyarországon 2024. február 5-től 2024. április 30-ig állt fenn, ezt megelőzően 2019-től 2023. december 31-ig Ukrajnában dolgozott, és 2025. május 16-án szült.
19. cikk / 1458 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
20. cikk / 1458 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
