Találati lista:
111. cikk / 2719 Nappali tagozatos egyetemi hallgató ügyvezetői jogviszonya és őstermelői tevékenysége
Kérdés: Melyik jogviszonyában köteles járulékot fizetni az iskolai tanulmányok szünetelése alatt az a személy, aki egy kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban „0” forint megbízási díjért, illetve 2024. július 1-jétől mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, tanulói jogviszonya 2024. június 14-én megszűnt, és 2024. szeptember 2-től létesített egyetemi hallgatói jogviszonyt? Mi lesz a közteher alapja?
112. cikk / 2719 GYES figyelembevétele biztosítási időként
Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a GYES időszaka? Mi az oka annak, hogy elutasították az édesanya második gyermekére tekintettel beadott CSED-kérelmét, aki első gyermekével egy évig GYES-en volt, majd munkaviszonyt létesített, amely alapján a második gyermeke születéséig 6 hónap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett?
113. cikk / 2719 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
114. cikk / 2719 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
115. cikk / 2719 Külföldi vállalkozó járulékai
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozóként egy Franciaországban élő portugál állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon vállalkozást kíván indítani oly módon, hogy a tevékenységet Franciaországban végezné magyar és külföldi megrendelők részére? Az érintettnek jelenleg nincs biztosítása semelyik országban.
116. cikk / 2719 Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő
Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
117. cikk / 2719 Főiskolás gyermek árvaellátása
Kérdés: Az árvaellátásban részesülő gyermek folyamatosan jogosult az ellátásra a középiskola befejezése utáni nyári szünet időtartamára, vagy a nappali tagozatos főiskolai tanulmányok megkezdésétől ismételten igényelni kell a folyósítást?
118. cikk / 2719 Munkahelyi kamerahasználat
Kérdés: Hol, meddig és milyen mértékben kell tűrniük a kamerás ellenőrzést a munkavállalóknak? Milyen szabályokat betartva telepíthet jogszerűen kamerás megfigyelőrendszert a munkáltató a munkaterületeken?
119. cikk / 2719 Egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya Magyarországon és külföldön
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, amelyben a munkaideje 2024. október 1-től heti 20 órára csökken, ezzel egy időben azonban Ausztriában is munkaviszonyt fog létesíteni, ahol heti 2 napot, azaz 16 órát dolgozik majd? Összevonható a magyarországi és az ausztriai munkaviszony ebben az esetben?
120. cikk / 2719 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
