PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása

Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
Részlet a válaszából: […] Olvasóink tájékoztatásául említjük csak meg, hogy afelsőfokú oktatási intézmény – mely ez esetben egyetem – a legmagasabb képzésiszintként doktori (PhD) tudományos fokozatot ítél oda. E fokozat meghatározotttudományág magas színvonalú ismeretét, önálló kutatómunkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Hogyan változott a természetbeni juttatások utáni közteher-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Szeptember 1-jétől magasabb közterhet kell fizetni azadóköteles természetbeni juttatások után. Bár a természetbeni juttatások adójanem emelkedett, a biztosítottnak adott juttatás után járulékalapot a Tbj-tv. 4.§ k) 1. pontjának módosítása szerint az adóalap értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Borravaló közterhei

Kérdés: Valóban kell-e közterheket fizetni a felszolgálónak a kapott borravaló után?
Részlet a válaszából: […] A borravalóval – pontosabban a vendéglátóüzletfelszolgálójaként kapott borravalóval – kapcsolatban a következő döntéseklehetségesek:Az első – leggyakoribb és legéletszerűbb (de nem jogszerű) -"megoldás", hogy az érintett "zsebre teszi", és a továbbiakban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] Járulékfizetés csak a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Nyereményakciók közteher-viselési kötelezettségei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a különféle nyereményakciók (pl. wellness-hétvége, egyéb nyeremények) után?
Részlet a válaszából: […] A köznyelv a nyeremény szó alatt mást ért, mint az Szja-tv.,ezért az adott nyeremény adózását mindig a konkrét háttér határozza meg.Az Szja-tv. 76. §-a a szerencsejátékok szervezéséről szólótörvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Személyi kedvezmény súlyosan fogyatékos személy esetében

Kérdés: Továbbra is jogosult-e a személyi jövedelemadó 2800 forint összegű fogyatékos adókedvezményére az a munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? A dolgozó rokkantsága végleges.
Részlet a válaszából: […] A súlyosan fogyatékos magánszemély adókedvezményét az Szja-tv.40. § (1) bekezdése nem a rokkantnyugdíjhoz, hanem a fogyatékos állapothozköti. A 3. § 26. pontja alapján súlyosan fogyatékos személynek azt kelltekinteni, aki a súlyos egészségkárosodással összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Tagi mellékszolgáltatást végző nyugdíjas tag közterhei

Kérdés: Egy kft. nyugdíjas tagja tagi mellékszolgáltatásként tb- és munkaügyi feladatokat lát el havi 60000 forintért, mely után a cég megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot és a tételes eho-t. Az szja-bevallás melyik sorában kell levezetni a nyugdíjas tagi mellékszolgáltatást végző által a bevétellel szemben elszámolt költségeket? Kell-e a tagnak személyi jövedelemadót fizetnie a költségek levonása utáni rész után?
Részlet a válaszából: […] A külön szerződés szerint teljesített tagimellékszolgáltatásra akkor vonatkozik az Szja-tv. 16. §-a szerinti önállótevékenység szabálya, ha a tag bevétele érdekében felmerült költségeket atársaság nem számolja el a költségei között. Ebben az esetben a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet a válaszából: […] Igen, ez valóban így van.A diákok szövetkezeti keretek között történő alkalmazása afoglalkoztatók számára lényegesen egyszerűbbé teszi a foglalkoztatói teendőket,és nagyon költségkímélő. Ebben az esetben ugyanis a szövetkezet lesz a ténylegesmunkáltató, az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Többes jogviszonyú vállalkozó (eva)

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét nemérinti az a tény, hogy a társaság az eva hatálya alá tartozik-e vagy sem. Jelenesetben heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező biztosított társasvállalkozóról van szó, aki a személyes közreműködésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
60
61
62
73