Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén

Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 32. szakasza lehetővé teszi, hogy az arra jogosult a családi járulékkedvezmény összegét társadalombiztosítási járulék mellett a nyugdíjjárulékból érvényesítse.Erre azonban jelen esetben nincs mód, hiszen főszabály (Tbj-tv. 34. §) értelmében családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló számára egyértelműen nem jövedelempótló kártérítést, hanem elmaradt díjazást ítélt meg a bíróság. E juttatások – tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján az érintett személynek az egyéni vállalkozásában nagy valószínűséggel nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így e jogviszonya nem növeli a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyértelmű a kültag személyes közreműködése, amely alapján társas vállalkozónak, egészen pontosan biztosított társas vállalkozónak minősül, hiszen szolgálati járandóságban részesül, ami nem nyugellátás, így nem tekintendő kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Költségtérítés egyéni vállalkozó részére

Kérdés:

Hogyan tudja adómentesen kifizetni a költségtérítést egy alapítvány egy általa megbízott egyéni vállalkozó részére, aki a megbízási szerződésben foglaltak szerint az igazolás nélkül elszámolható mértékben üzemanyag-térítést és 15 forint/kilométer személygépkocsi-normát is kap? Alkalmazható az ilyen jellegű megbízásra is a kiküldetési rendelvény? Az érintett alapítvány Magyarország területén több helyen mozgás-táncterápiás foglalkozásokat tart gyermekeknek, amely tevékenységre néhány alkalommal egy egyéni vállalkozó terapeutát bíz meg. Az egyéni vállalkozó a foglalkozásról számlát ad az alapítványnak.

Részlet a válaszából: […] A költségtérítés az a bevétel – kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni –, amelyet a költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kamat szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Le kell vonni a szociális hozzájárulási adót a 2023. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra kifizetett kamatból abban az esetben, ha egy kft.-tulajdonos közeli hozzátartozója 2022-ben nagyobb összegű kölcsönt adott a cégnek, amely után a jogszabályokban előírt kamatot fizeti a kft., vagy csak a 2023. július 1. után nyújtott kölcsönök esetében kell levonni a közterhet?
Részlet a válaszából: […] A 205/2023. Korm. rendelet értelmében 2023. július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt – a Szocho-tv. rendelkezéseitől eltérően – a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett valóban 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell a kamatjövedelem után. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés:

Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki az első két negyedévben rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, így minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség nem terhelte.I. és II. negyedéves bevételéből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen összetett, tekintettel arra, hogy a tagok szabadon megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban vesznek részt a társaság tevékenységében, ez a választásuk pedig kihat az ügyvezetői jogviszony biztosításának elbírálására is. Nézzük meg sorban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállaló

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállalóra? Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, illetve a szabadság ugyanúgy megilleti? Milyen kötelezettségei vannak őstermelői jogviszonyában az érintett személynek?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj előtti rendelkezési állomány szabályait a Hszt. 78. szakasza taglalja.A jogszabályi hely értelmében a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy – a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés:

Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt az Szja-tv. 50. §-ának (7) bekezdésére kell felhívnunk a figyelmet, miszerint az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
2
3
…
74