Találati lista:
1. cikk / 21 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
2. cikk / 21 Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó
Kérdés:
Egyszemélyes kft. tagja 2025 májusában 6 millió forint osztalékot kapott, amelyből levonásra került a szociális hozzájárulási adó. Visszaigényelheti az érintett tag ezt az adót a 2025. évi szja-bevallásában, havi 500 ezer forintos tagi jövedelmére tekintettel annak ellenére, hogy megváltozott munkaképességű vállalkozóként mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve, hogy 2025. novemberben 10 millió forint osztalékelőleget vett fel, amelyből csak szja került levonásra?
3. cikk / 21 Munkavállalók részére nyújtott kölcsön
Kérdés: Hogyan tud kedvezményes kamatozású, illetve néhány esetben kamatmentes kölcsönt nyújtani egy vállalkozás a munkavállalóinak? Mire kell figyelni ebben az esetben, illetve milyen jogszabályok szabályozzák ezt az eljárást?
4. cikk / 21 Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
5. cikk / 21 Ügyvezető járandóságainak letiltása
Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékelőleget a végrehajtás alá vonandó alapba abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetőjének a munkabérét, illetményét, egyéb járandóságait bírósági végzéssel letiltották?
6. cikk / 21 Hongkongi társaságtól kapott osztalék közterhei
Kérdés: Milyen mértékű személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni abban az esetben, ha egy magyar adóilletékességű magánszemély osztalékot kap egy Hongkongban bejegyzett vállalkozástól? A külföldi székhelyű vállalkozásnak kell levonnia az adóelőleget, vagy a magánszemély saját maga állapítja meg és fizeti be? Ebben az esetben mikor kell teljesíteni a befizetést? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a társaság osztalékelőleget fizet?
7. cikk / 21 Osztalékjövedelem bevallása
Kérdés: Hogyan kell bevallani a 1108-as bevallásban azt a jövedelmet, amelyet 2010. évben egy korlátolt felelősségű társaság osztalékelőlegként fizetett a tagjának, és 2011. évben osztalékká vált?
8. cikk / 21 Osztalék ehója
Kérdés: Mikor és kinek kell bevallani, illetve befizetni az ehót abban az esetben, ha egy cég 2009-ben osztalékelőleget fizetett ki a tulajdonosoknak, amely nem képezte eho alapját, az év végi beszámolóban megállapított osztalék összege azonban megegyezett az előleg összegével, amely miatt az egyik tulajdonosnak már keletkezett fizetési kötelezettsége? A 450 000 forint hozzájárulás-fizetési felső határt ebben az esetben a 2010. vagy a 2009. évben megfizetett hozzájárulásnál kell-e figyelembe venni?
9. cikk / 21 Kft. tagjának osztaléka
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
10. cikk / 21 Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében
Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
