Ekho szerinti adózás

Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett jogszabályi helyről gyakran megfeledkeznek a jogalkalmazók, holott az meglehetősen szélesre tárja az ekho szerinti adózás lehetőségét.Az Ekho-tv. alapesetben évi 60 millió forintos bevételi értékhatárig teszi lehetővé az ekho szerinti adózást – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Szlovák állampolgárságú munkavállaló GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz GYED-re egy Magyarországon munkaviszony keretében dolgozó szlovák állampolgárságú munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az uniós koordinációs társadalombiztosítási rendeletek alapelvei: az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának elve, az egyenlő bánásmód elve, az ellátások exportálhatóságának elve, a biztosítási időszakok összeszámításának elve. A koordinációs rendelet minden uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállaló balesete

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a nyugdíjas munkavállaló, aki 2018. július 2-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában munka-viszony keretében, 2019. május 8-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelynek következtében május 16-ig kórházi ellátásban részesült, és azóta is keresőképtelen? Számfejtheti a kifizetőhely az ellátást, ha a baleset üzemiségét elismerte a munkáltató, és a szükséges dokumentáció is elkészült?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállalók kikerültek a biztosítottak köréből. Mivel tehát a dolgozó 2019. január 1-jétől már nem biztosított, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, így baleseti táppénzre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4/A. § -ának (2) bekezdése értelmében az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A 2019. január 1-jétől változó jogszabályi környezetben a nyugdíjas munkavállaló Mt. szerinti foglalkoztatásához kedvező szabályok társulnak, melyek lényegesen csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket.A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzítenünk, hogy a rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, tehát az ebben részesülőt nem lehet öregségi nyugdíjasnak tekinteni, még abban az esetben sem, ha betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ez év január 1-jétől valóban nem terjed ki a biztosítás, így e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adó, illetve egyéni járulék összegének a megállapítása vonatkozásában helyesen járt el a munkáltató. Noha a munkavállaló jogviszony megszűnése nélküli nyugdíjassá válásával kapcsolatos járulékfizetés megállapítására jelenleg nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas munkavállaló korábban is csak akkor volt jogosult táppénzre, ha szünetelt a nyugdíjának folyósítása (pl. mert elérte a kereseti korlátot), és ezért a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetnie. 2019. január 1-jétől azonban már egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Készpénzben nyújtott cafeteriajuttatás

Kérdés: Milyen adókötelezettség terheli az isko-la-szövetkezeti, a nyugdíjas-szövetkezeti tagnak, illetve a munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjas személyeknek készpénzben nyújtott cafeteriajuttatást?
Részlet a válaszából: […] A készpénzben nyújtott juttatás 2019. január 1-jétől már semmilyen mértékben nem minősül sem béren kívüli juttatásnak, sem egyes meghatározott juttatásnak, és semmilyen különös kedvező – vagy kedvezőtlen – adózási szabály nem vonatkozik rá. Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
1
5
6
7
30