Szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíját abban az esetben, ha a járandóság folyósítása alatt folyamatosan dolgozik? Figyelembe fogják venni az erre az időszakra eső keresetét az ellátás összegének kiszámítása során?
Részlet a válaszából: […] ...alatt dolgozott, az abból származó jövedelmet sem. Ennek két oka van, egyrészt 2000-től 2007-ig a nyugdíjas munkavállaló nem fizetett nyugdíjjárulékot, így szolgálati időt sem szerezhetett, és az elért keresete sem képezheti a nyugdíjjárulék alapját. 2007-től ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...járulékként nem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, hanem – a 2017. évi előírásoknak megfelelően – 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell levonni. Azon volt munkavállalók esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki 2020. december hónapban számolta el az éves kivétet? Amennyiben nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, akkor az érintett nem lesz jogosult a nyugdíjemelésre sem?
Részlet a válaszából: […] ...sem. Így az a kivét, amely december hónapban kerül elszámolásra (ebben az esetben vonatkozási időszakról nem beszélhetünk), mentes mind a nyugdíjjárulék, mind pedig a társadalombiztosítási járulék alól. Ebből adódóan ez a kifizetés nem szolgál a Tny-tv. 22/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek fog minősülni, mely után már nem a foglalkoztató fog – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni, hanem a foglalkoztatott jövedelméből kell a 25. § (1) bekezdés szerinti 18,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan számolják ki az öregségi nyugdíj összegét annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki az ellátás mellett dolgozott, és 2020. július 6-án betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem nem vehető figyelembe. Ennek két oka van, egyrészt 2000-től 2007-ig a nyugdíjas munkavállaló nem fizetett nyugdíjjárulékot, így szolgálati időt sem szerezhetett, és az elért keresete sem képezheti a nyugdíjjárulék alapját....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] ...§), illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjára vonatkozó 83/B. §-ban taglalt szabályok, hiszen ha nem kell nyugdíjjárulékot fizetniük a keresőtevékenységet folytató nyugdíjasoknak, akkor értelmezhetetlenek a járulékalaphoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem, ami után az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat (10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) megfizetni, illetve a kifizetőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjas munkavállalók is biztosítottnak minősültek.A kifizetett bérből ez alapján a személyi jövedelemadón túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni, valamint meg kell fizetni a 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerint a saját jogú nyugdíjas személy nem minősül biztosítottnak, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmét nem terheli nyugdíjjárulék, illetve egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóként kiterjed rá a biztosítás, munkabérét az általános szabályok szerint terhelik az egyéni járulékok (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék), illetve a kifizetőnek meg kell fizetnie utána a 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
1
2
3
14