49 cikk rendezése:
1. cikk / 49 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés: Elegendő, ha szakképzettséget igénylő munkakörben a minimálbérnek megfelelő összegű munkabérrel kerül alkalmazásra egy nyugdíjas személy, tekintettel arra is, hogy esetében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
2. cikk / 49 Nyugdíjas munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet egy 1964-ben született férfi munkavállaló, aki hivatásos katona volt, de alkalmatlanná minősítették? Az I. fokú orvosi bizottság 2003. évi bemutatott véleménye alapján a dolgozó munkaképesség-csökkenése 40 százalékos, egy 2009. évi igazolás szerint pedig nyugdíjat kapott. Hogyan győződhet meg a munkáltató a nyugdíjas státusz fennállásáról?
3. cikk / 49 Járulékfizetési alsó határ nyugdíjas munkavállaló esetén
Kérdés:
Meg kell adni a minimálbér 30 százalékának megfelelő 69 600 forintos munkabért a nyugdíjas munkavállalóknak is akkor, ha napi 2 órás munkaidőben történik a foglalkoztatásuk?
4. cikk / 49 Kettős állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló
Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak egy magyar-német kettős állampolgár alkalmazásakor, aki jelenleg Németországban már öregségi nyugdíjas? A munkavállaló eddig kizárólag Németországban dolgozott, ahol egy magán-betegbiztosítónál biztosított. Milyen igazolásokat kell bemutatnia az alkalmazásához? Kell számára tajszámot igényelni abban az esetben, ha nem kívánja igénybe venni a magyar egészségügyi ellátásokat?
5. cikk / 49 Szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan számolják ki az öregségi nyugdíj összegét annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki az ellátás mellett dolgozott, és 2020. július 6-án betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát?
6. cikk / 49 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy önkormányzat által fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalónak, aki már magyar állampolgár, de Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát, és a nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt? Az érintett munkavállaló Magyarországon soha nem fizetett semmilyen közterhet.
7. cikk / 49 Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
8. cikk / 49 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
9. cikk / 49 Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
10. cikk / 49 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
