Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy a kérdésben említett esetben a járulékalapot képező jövedelmekből egyéni járulékként nem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, hanem – a 2017. évi előírásoknak megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem, ami után az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat (10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) megfizetni, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

1954-ben született nő

Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján nem terjed ki a biztosítás, így munka-bérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli. Az érintett mentesül az egyéni járulékok alól, és foglalkoztatójának sem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem, utána meg kell fizetni az egyéni járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót.Ez utóbbit azonban 17,5 százalékos mértékkel, mivel az adót – a Szocho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] ...nem vehető figyelembe nyugdíjasként, munkavállalóként kiterjed rá a biztosítás, munkabérét az általános szabályok szerint terhelik az egyéni járulékok (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék), illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó, illetve egyéni járulék összegének a megállapítása vonatkozásában helyesen járt el a munkáltató. Noha a munkavállaló jogviszony megszűnése nélküli nyugdíjassá válásával kapcsolatos járulékfizetés megállapítására jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjas munkavállaló bejelentése

Kérdés: Be kell adni a 19T1041-es nyomtatványt a nyugdíjas munkavállalók alkalmazásakor annak ellenére, hogy már nem minősülnek biztosítottnak? Abban az esetben, ha nem kell benyújtani a nyomtatványt, egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során hogyan tudja igazolni a foglalkoztató, hogy a munkavállaló saját jogú nyugdíjasnak minősül? Az adóhatósági ellenőrzések során elegendő lesz a munkaszerződés, vagy szükséges valamilyen igazolás a nyugdíjasstátuszról? Az 1908-as havi járulékbevallásban elegendő az M-04-es lapon szerepeltetni a nyugdíjas munkavállaló kereseti adatait?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a nyugdíjasstátusz fennállásának a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerepe van a munkaadó szempontjából (tavaly csak az egyéni járulék vonatkozásában bírt jelentőséggel, ám az erre vonatkozó munkavállalói nyilatkozat lényegében menetesítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Nyugdíjas személy ekhója

Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Tbj-tv. változása értelmében 2019. január 1-jétől munkaviszonyban állóként már nem minősül biztosítottnak, és semmilyen egyéni járulékot nem fizet.Ez annak ellenére így van, hogy a társadalombiztosítási jogállása ezeknek a foglalkoztatottaknak is változott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
Részlet a válaszából: […] ...ha nyugellátásának a folyósítása szünetel.A kérdésben vázoltak szerint tehát az érintettet közalkalmazottként biztosított és egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulék megfizetése alól, míg nyugdíjjárulékot tagi jövedelem híján nem fizet. Munkaviszonyában november 1-jétől egyéni járulékként csak 4 százalékos egészségbiztosítási és 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli, míg a munkabér után a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
1
2
3
5