20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Kettős állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló
Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak egy magyar-német kettős állampolgár alkalmazásakor, aki jelenleg Németországban már öregségi nyugdíjas? A munkavállaló eddig kizárólag Németországban dolgozott, ahol egy magán-betegbiztosítónál biztosított. Milyen igazolásokat kell bemutatnia az alkalmazásához? Kell számára tajszámot igényelni abban az esetben, ha nem kívánja igénybe venni a magyar egészségügyi ellátásokat?
2. cikk / 20 Nyugdíjas alkalmi munkavállaló nyugdíjemelése
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjemelésre egy nyugdíjas alkalmi munkavállaló a 2020. július 1-jét követően végzett tevékenységére tekintettel?
3. cikk / 20 Nyugdíjas közalkalmazott keresőképtelensége
Kérdés: Jogosult egészségügyi ellátásra egy nyugdíj mellett közalkalmazottként dolgozó nő, aki műtét előtt áll, és felépülése várhatóan több hetet vesz igény? Milyen pénzbeli juttatásokra számíthat az érintett személy a keresőképtelenség tartama alatt?
4. cikk / 20 Nyugdíjas munkavállaló fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Valóban meg kellett volna fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a nyugdíjas munkavállalók után is arra a hónapokig tartó időszakra, amely alatt a koronavírus miatt kialakult helyzetre tekintettel több hónapos fizetés nélküli szabadságon voltak? Az adóhatóság ügyfélszolgálata ezt a tájékoztatást adta.
5. cikk / 20 Szlovák állampolgárságú munkavállaló GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz GYED-re egy Magyarországon munkaviszony keretében dolgozó szlovák állampolgárságú munkavállaló?
6. cikk / 20 Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
7. cikk / 20 Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas 2019. január 1-jétől nem minősül biztosítottnak, azon túl, hogy nem kaphat táppénzt, illetve félszázalékos nyugdíjemelést, valóban nem jogosult baleseti ellátásra sem? Jogosulttá válhat baleseti egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjas munkavállaló abban az esetben, ha megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy ha balesetből eredő egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak költségeit meg kell térítenie?
8. cikk / 20 Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt
Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
9. cikk / 20 Betéti társaság nyugdíjas beltagja
Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
10. cikk / 20 Nyugdíjas munkavállalók
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a nyugdíjas munkavállalókat 2018. december 31-én, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól már nem minősülnek biztosítottnak? Fizetniük kell a továbbiakban az egészségügyi szolgáltatási járulékot az érintett munkavállalóknak?
