Találati lista:
1. cikk / 1590 Ügyvezető fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?
2. cikk / 1590 Kft. nyugdíjas ügyvezetője
Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja eddig semmilyen formában nem vett részt a társaság tevékenységében. 2026. július 1-jétől megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat. Be kell jelenteni a jogviszonyát a 08E adatlapon, illetve szerepeltetni kell-e az ügyvezetőt a 2608 jelű bevallásban?
3. cikk / 1590 Szociális hozzájárulási adó megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
4. cikk / 1590 Ekho választása egyéni vállalkozó megbízási jogviszonyában
Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?
5. cikk / 1590 Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után
Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?
6. cikk / 1590 Több megbízási jogviszony egy hónapban
Kérdés: Hogyan kell eljárni a biztosítási kötelezettség elbírálása során abban az esetben, ha egy hírportál munkaviszonyban álló dolgozója a munkaviszonya mellett megbízási jogviszonyban is foglalkoztatásra kerül? A munkavállaló a megbízási jogviszonyban cikkírási tevékenységet végez. Össze kell számolni az ugyanabban a hónapban létrejött kettő vagy több időszakot, vagy külön-külön kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget? Például: „A” jogviszony június 1-től 10-ig, „B” jogviszony pedig június 5-től 28-ig tart?
7. cikk / 1590 Felmondás nyugdíjas munkavállalónak keresőképtelenség alatt
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak fel lehet mondani táppénz alatt? A dolgozó a betegszabadságát már kimerítette, táppénz neki nem jár, mert nyugdíjas, csak hozza az orvosi igazolását a keresőképtelenségről.
8. cikk / 1590 Magánnyugdíjpénztári tag öregségi nyugdíja
Kérdés: Csökkentett összegben fogják megállapítani az öregségi nyugdíj összegét is annak a személynek, aki régen rokkantsági nyugdíjas volt, amit a magánnyugdíjpénztári tagsága miatt csökkentett összegben állapítottak meg, és most betöltötte a nyugdíjkorhatárt?
9. cikk / 1590 Nyugellátás
Kérdés: Kérheti a nyugellátása átszámítását vagy újbóli megállapítását egy jelenleg 71 éves személy, aki korhatár előtti ellátásban részesült, amely mellett 64 éves koráig dolgozott, és a munkáltatója megfizette utána a járulékokat?
10. cikk / 1590 Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés:
Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
