3605 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?

Kérdés: Jogszerűen érvényesíti a munkáltató a végrehajtó részére a munkabérletiltást a közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból, illetve létezik-e valamilyen kivételszabály, amely szerint a közfoglalkoztatottak támogatása mentes a végrehajtás alól?

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha újonnan létesített munka-viszonyában a munkavállaló a munkabérét terhelő letiltásokról nem adott át tartozásigazolást?

Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?

Kérdés: Megilleti további 10 hónapra az egészségügyi szolgáltatás azt a kilépő munkavállalót, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben 10 havi végkielégítést kapott, amelyből mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulék levonásra került, vagy elhelyezkedéséig köteles lesz megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulékfizetésre a továbbiakban egy családi gazdaság tagja, aki eddig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, így nem volt kötelezett járulékfizetésre, szeptembertől azonban Ausztriából nyugdíjban részesül, viszont a magyar nyugdíjkorhatárt még nem érte el? Amennyiben köteles járulékfizetésre, akkor a minimálbér vagy a tavalyi jövedelem lesz a számítás alapja?