Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] ...köteles volt megfizetni. Ez az összeg havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint – részmunkaidő esetén ezen összegarányos része – (ún. minimum-járulékalap), kivéve, ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat az Mt. 118-118/A.§-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeretalkalmazását általában a munkakör, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...– idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is – után haviátlagban legalább 125 ezer forint – részmunkaidő esetén ezen összeg arányosrésze – után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot [Tbj-tv. 20. §(2) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint minimum-járulékalap – részmunkaidőesetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapotképező jövedelem nem éri el ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tagozatán folytat tanulmányokat. A heti 36 órásfoglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokbanelőírt munkaidőt össze kell számítani.Jelen esetben csak 20 órás munkavégzés mellett folytatja atag társas vállalkozói tevékenységét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] ...kis- ésközépvállalkozás, valamint a civil szervezet a legalább három naptári hónapjafolyamatosan nyilvántartott álláskereső teljes munkaidőben történőfoglalkoztatása esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130százalékának megfelelő járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Van-e valamilyen időkorlátozás egy 67 százalékban csökkent munkaképességű rokkantnyugdíjas munkavállaló alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] ...létezik bizonyos korlátozás a munkaidő tekintetében. Arokkantsági nyugdíjra ugyanis az egyéb feltételek mellett az a személyjogosult, aki rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb amegrokkanás előtti keresetnél [Tny-tv. 23. § (1) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Nyugdíjas és mellékfoglalkozású munkavállalók bérminimuma

Kérdés: Igaz-e az, hogy a garantált bérminimum nem vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra és a mellékfoglalkozásúakra?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjed. Ebből következően előírásait mind a nyugdíjasként,mind a főfoglalkozás melletti további jogviszonyban – részmunkaidőben -foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazni kell. Részmunkaidő esetén agarantált bértételt a munkaidő eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Főiskolai tanulmányokat folytató munkavállaló kedvezményei

Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény annak a munkavállalónak, aki 2006 szeptemberében kezdte meg 4 éves főiskolai tanulmányait, előreláthatólag minden péntek délután szabadságot kell kivennie, mert a munkahelye elengedte ugyan, de tanulmányi szerződést nem kötött vele?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi munkaidő-kedvezményekre vonatkozó előírásokataz Mt. 115-116. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg.E rendelkezések értelmében az iskolai rendszerű képzésbenrészt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Részmunkaidőben dolgozó társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: A teljes minimum-járulékalap után meg kell-e fizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó szeptember 1-jétől egy másik cégben heti 20 órás munkaviszonyba kerül, ahol a jövedelme eléri a minimum-járulékalap felét, vagy elég az arányos rész után, vagyis a minimum-járulékalap fele után megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a kiegészítő tevékenységetfolytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a személyes közreműködésretekintettel juttatott járulékalapot képező jövedelem (tagi jövedelem), delegalább havi 125 ezer forint – az Art. 17/A. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
1
94
95
96
119