846 cikk rendezése:
1. cikk / 846 Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás--fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?
2. cikk / 846 Sztrájk befolyása a nyugdíjra
Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
3. cikk / 846 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
4. cikk / 846 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
5. cikk / 846 Jogviszonyok
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
6. cikk / 846 Munkavállaló képzése
Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?
7. cikk / 846 Munkaszerződés módosítása
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
8. cikk / 846 Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra
Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
9. cikk / 846 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
10. cikk / 846 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?