Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás--fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzés esetén a létszám megállapítására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél - a kölcsönbe adónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató és a munkavállaló között nem volt olyan megállapodás, mely alapján a dolgozó a sztrájk idejére is díjazásban részesült volna, akkor a munkavállaló biztosítása a sztrájk idején szünetel. Amennyiben a sztrájk jogszerű, annak időtartamát - a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmekre kell alkalmazni.Jelen esetben a foglalkoztatónál egyetlen e körbe tartozó (megbízási) jogviszonya van a munkavállalónak.Az ebből származó, 10 százalékos költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas személyek tekintetében továbbra sem létezik semmilyen jogviszonyban kereseti korlát.Ugyanakkor a Tny-tv. 83/C. §-a arról is rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...a nem tag munkavállalóval, aki havi 60.000 forintos megbízási díjért végez munkát a cégben.A havi 60.000 forintból származó jövedelem (60.000× 90% = 54.000 forint) havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem keletkeztet biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkavállaló képzése

Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munka megfelelő elvégzése érdekében szükségessé válik az, hogy a munkavállalók bizonyos tanfolyamokat elvégezzenek, például megtanuljanak egy programkezelést, vagy egy új eszköz kezelését, vagy akár a nyelvi készségeiket fejlesszék, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkaszerződés módosítása

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
Részlet a válaszából: […] ...gyakori az a szituáció, amikor a munkáltató a munkavállalók felé jelzi azt, hogy az év kezdetekor lenne egy munkaszerződés-módosítás, amit el kéne fogadni, és jó lenne, hogyha aláírnák azt. A kérdés kapcsán a legalapvetőbb dolog, amit tisztázni kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] ...a tag munkaviszonyban közreműködik a saját cégében, az Mt. rendelkezéseit ugyanúgy alkalmazni kell vele kapcsolatban, mint egy külsős munkavállaló esetében. Ez – többek között – azt is jelenti, hogy ingyenesen nem végezhet munkát.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...vetődött fel annak az igénye, hogy a minimálbér emelésére már 2023. december hónapban kerüljön sor.Az ötlet támogatottsága a munkavállalói oldalról nem volt kérdéses, így nem meglepő, hogy az 508/2023. Korm. rendelettel bevezetésre került a magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
85