Táppénz részben ledolgozott munkanapra

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a betegszabadságát a dolgozó már kimerítette, mert táppénzről csak ezt követően lehet szó.A dolgozó ebben az esetben nem egész napra, csak a le nem dolgozott munkaidőre jogosult táppénzre. Ez az ún. résztáppénzes nap.Az Eb-tv. 47. §-a szerint nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkaviszony alapján válik biztosítottá, és a részére ténylegesen kifizetett munkabér alapján kell megfizetni utána a közterheket. A munkaviszonyra mindenben alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, ami azt is jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...11. pontja alapján, és az említett jogviszonyokban nem terheli járulékfizetés.Ugyanakkor munkaviszonyában ebben az esetben is biztosított, munkabére után az általános szabályok szerint kell leróni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...sztrájk nem egész napos. A nem egész napot érintő - vagyis néhány órás munkabeszüntetéssel járó - sztrájk alatt a biztosított munkabérben (illetményben) részesül, így a sztrájk időtartamát szolgálati időként, a nők 40 nyugdíjazásánál jogosultsági időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így - mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát - csak szja és szociá-lis hozzájárulási adó terheli, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Távolléti díj számítása

Kérdés: A távolléti díj részét képezi a túlórára fizetett bér? Ha igen, hogyan kell számolni vele?
Részlet a válaszából: […] ...venni [Mt. 152. § (2) bekezdés].A rendkívüli munkaidőre fizetett bért a távolléti díj számításakor nem lehet figyelembe venni. Ez a munkabérrész nem tartozik az alapbérbe. Teljesítménybérezés esetén pedig a kiszámításra vonatkozó rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt.-ben előírt feltételeknek. Ebben az esetben fontos még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót ez után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban.Ebben az esetben tehát célszerűbb, ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el. Ekkor a járulékalap a tényleges munkabér (de havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka) lesz, személyi jellegű kifizetésnek - tehát kivaalap-növelő tényezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Kata választása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...kell az Mt. szabályait. Ez azt jelenti, hogy pl. nem végezheti ingyenesen a tevékenységét, munkájáért ugyanolyan feltételekkel kell munkabért kapnia, mint azoknak a dolgozóknak, akik nem tagjai a társaságnak, tehát legalább a minimálbér részmunkaidő alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkavállaló képzése

Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...utasítási jogán. Hangsúlyos, hogy a képzés vagy a tanfolyam ideje munkaidőnek minősül, tehát arra az időre a munkavállalót megilleti a munkabér, és figyelemmel kell lenni a napi és a heti pihenőidőre is, ebből kifolyólag a képzésre munkaidőben kerülhet sor. Hogyha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
1
2
3
52