Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
Részlet a válaszából: […] ...adó, azzal, hogy ennek maximumalapját (minimálbér 24-szerese) csökkenti a diákszövetkezet tagjaként szerzett 500.000 forintnyi munkabér.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Beleszámít az állásidő a jubileumi jutalomra jogosító időbe egy kulturális intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében, aki 2023. április 24-től keresőképtelen, 2023. június 1-jétől a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlannak minősítette a munkavégzésre, az intézmény azonban nem tudott megfelelő munkakört biztosítani a számára, de nem mondott fel neki, azóta is állományban tartja? Milyen munkabér alapján kell kifizetni a jutalmat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. § (1)–(2) bekezdése értelmében a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, amely huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkavállaló által kezdeményezett felszámolási eljárás

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a munkabér kifizetésének elmaradása esetén annak érdekében, hogy hozzájusson a járandóságához?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói munkabér-követelés sajátos, ugyanakkor eredményes és célravezetőnek tekinthető érvényesítése lehet a bérfizetési kötelezettségét nem teljesítő munkáltató felszámolási eljárással való fenyegetése. Nem zárható ki, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés:

Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?

Részlet a válaszából: […] ...biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel – Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót idehaza nem kell leróni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítés. A jogszabályokban meghatározott 30 forint feletti juttatás azonban már nem költségtérítés, hanem tulajdonképpen munkabér, függetlenül attól, hogy a munkáltató milyen címen adja. Ez azt jelenti, hogy a munkabérletiltás kiterjed erre az összegre is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...követelheti a munkavállaló. Az Mt. 169. §-a szerint a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Prémium

Kérdés: Szabadon dönthet a munkáltató a prémium kifizetéséről és összegéről abban az esetben, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy mérlegelési jogkörében eljárva prémiumot adhat a dolgozónak, vagy van valamilyen korlátja ennek a juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával". A munka díjazása alatt nemcsak a munkabér értendő, hanem minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatás, amit a munkáltató a munkaviszony alapján közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...– belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Ennek azért van jelentősége, mert az idézett jogszabály 14. §-a, a jövedelemhez, pontosabban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...sztrájk nem egész napos. A nem egész napot érintő – vagyis néhány órás munkabeszüntetéssel járó – sztrájk alatt a biztosított munkabérben (illetményben) részesül, így a sztrájk időtartamát szolgálati időként, a nők 40 nyugdíjazásánál jogosultsági időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így – mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát – csak szja és szociális hozzájárulási adó terheli, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
…
5
6
7
…
153