683 cikk rendezése:
1. cikk / 683 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény betéti társaság beltagja után
Kérdés: Továbbra is élhet a szociálishozzájárulási-adó-kedvezménnyel a foglalkoztató betéti társaság a járműtakarító (9114 FEOR) munkakörben foglalkoztatott beltagja után, aki 2025. május 1-jétől ugyanazon a munkakörön belül az ügyvezetői teendőket is ellátja? Be kell nyújtani ebben az esetben a ’T1041-es nyomtatványt?
2. cikk / 683 Főállású mezőgazdasági őstermelő álláskeresési járadéka
Kérdés: Fizethet továbbra is őstermelőként járulékot egy főállású, biztosított mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha álláskeresési járadékot, illetve majd NYEST igényel, vagy a kettő kizárja egymást?
3. cikk / 683 Képviseleti joggal rendelkező kft.-tag
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül egy korlátolt felelősségű társaság tagja abban az esetben, ha nem ügyvezető, személyesen nem működik közre, de aláírási joggal rendelkezik, és önálló képviseletre jogosult? Keletkezik ez esetben biztosítási, illetve minimumjárulék-fizetési kötelezettség, ha a tag máshol nem biztosított?
4. cikk / 683 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
5. cikk / 683 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
6. cikk / 683 Megbízási jogviszony alatt nyugdíjba vonuló munkavállaló
Kérdés:
Hogyan alakult a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszonyban alkalmazott egy magánszemélyt a 2024. november 1-jétől 2025. január 10-ig tartó időszakra, amelynek 450.000 forintos megbízási díját a megbízó 2025. január 15-én fizette ki? Az érintett megbízott 2025. január 2-től saját jogú nyugdíjasnak minősül.
7. cikk / 683 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér alapján a járulékot egy egyszemélyes kft. alapító tagjának abban az esetben, ha a Ptk. által biztosított felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy ez csak abban az esetben kötelező, ha a megbízási jogviszony mellett dönt? A munkabér a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg, és a munkaszerződése alapján heti 10 órában lenne foglalkoztatva.
8. cikk / 683 Németországban élő megbízott
Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.
9. cikk / 683 Tb-kiskönyv megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Minden esetben ki kell tölteni egy kft. által szinte folyamatos megbízással foglalkoztatott szakértők tb-kiskönyvét, azaz az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványát, ha a részükre fizetett havi jövedelem eléri a biztosítási összeghatárt?
10. cikk / 683 CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén
Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
