465 talált állásfoglalás a kifizetőhely kifejezésre

Kérdés: Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a feleknek a gyermek 3. életéve betöltése után, ha egyébként írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás egy határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló esetében, aki veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenné vált, és a munkáltató a szerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd a gyermek születése után a CSED-et és a GYED-et is? Hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?

Kérdés: Érvényesül az Eb-tv. 39. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szabály, mely szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe annak a Magyarországon élő és munkaviszonyban álló (biztosított) munkavállalónak az esetében, aki a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmén jelzi, hogy a születendő gyermekén kívül a háztartásában élő másik gyermek után más személy EGT-tagállamban anyasági/apasági ellátásban részesül, vagy csak akkor érvényesül ez a szabály, ha a másik személy a másik gyerek után az EGT-tagállamban nem anyasági/apasági, hanem családi ellátásban részesül? Szükséges a kifizetőhelynek az Eb-tv. R. 49/C. §-ának (3) bekezdése szerint az adatok beszerzése céljából megkeresnie a kormányhivatalt, vagy enélkül is elbírálhatja a biztosított csecsemőgondozási díj iránt benyújtott kérelmét?

Kérdés: Mit kell tudni a bevezetésre kerülő elektronikus tb-kiskönyvről? Milyen feladataik vannak a munkáltatóknak ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult GYED-re a több mint 30 éves munkaviszonnyal rendelkező nagyszülő a 2025. augusztus 9-én született unokájára tekintettel abban az esetben, ha a lánya, a gyermek édesanyja harmadikos gimnáziumi tanuló és a gyermek apja is középiskolai tanuló? A munkavállaló fizetés nélküli szabadság iránti kérelmét engedélyezte a munkáltató, de a kifizetőhelyi ügyintéző szerint a GYED iránti kérelmet el kell utasítani. Abban az esetben, ha nem kaphat GYED-et, milyen ellátásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a lánya folytatni tudja a gimnáziumi tanulmányait, ő pedig otthon tudjon maradni az újszülöttel?

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem jogosult baleseti táppénzre az az autószerelőként dolgozó munkavállaló, aki 2025. szeptember 5-én a munkahelyén a saját autója javítása közben egy kábelben megbotlott, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy több helyen is eltört a karja, és az orvosai tájékoztatása szerint a gyógyulása hosszú időt fog igénybe venni? A kifizetőhely tájékoztatása szerint nem kaphat baleseti táppénzt, mert a saját autóját javította.

Kérdés:

Milyen lehetőségei vannak annak a munkaviszonyban álló, biztosított dolgozónak, aki 2022. január 1-jétől 2025. június 16-ig Thaiföldön élt és dolgozott, 2025. július 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, és 2025. augusztus 3-án veszélyes várandósság miatt keresőképtelen állományba került? Az orvos tájékoztatása szerint a szülésig már nem dolgozhat. Mennyi időre kaphat táppénzt ebben az esetben? Beszámítható biztosításban töltött időnek a Thaiföldön töltött időszak? Jogosult lesz a szülésre tekintettel járó CSED-re és GYED-re?

Kérdés: Milyen időponttól kérheti a GYED-et 2025. január 22-én született gyermeke után az a férfi munkavállaló, aki 2025. augusztus 1-jétől létesít új munkaviszonyt egy magyar cégnél, előtte Ausztriában dolgozott, ahol a Kormányhivatal által kiadott hatósági bizonyítvány alapján a gyermeke születése előtti két évben megszerezte a 365 nap biztosítási időt? Az apának jelenleg semmilyen jogviszonya nincs, álláskeresési járadékra nem jogosult, az anya jelenleg GYES-ben részesül, mert a szülést megelőző két évben nincs 365 nap biztosítási jogviszonya. Az igénylő új munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet.

Kérdés: Létezik még kismamabérlet? Amennyiben nem, milyen kedvezmények illetik meg a Budapesten élő kisgyermekkel utazó szülőket?

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?

Kérdés: Szükség van valamilyen külön eljárásra a szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások igényléséhez abban az esetben, ha egy magyar állampolgár Romániában szül (pl. születési anyakönyvi kivonat honosítása, hiteles fordítás stb.)?