174 cikk rendezése:
31. cikk / 174 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
32. cikk / 174 Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
33. cikk / 174 Állandó meghatalmazás bejelentése
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a NAV felé az állandó meghatalmazást abban az esetben, ha egy cég az adóügyeit a továbbiakban egy külső vállalkozáshoz szeretné delegálni?
34. cikk / 174 Szolgálati idő I.
Kérdés: Hogyan és mikor kérhető a szolgálati idő megállapítása?
35. cikk / 174 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
36. cikk / 174 Közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
37. cikk / 174 Családtámogatási ellátás külföldön született gyermek után
Kérdés: Valóban jogosult lehet magyar családtámogatási ellátásra a 2019. május 3-án született gyermekére tekintettel az a család, amely már közel egy éve Németországba költözött, mert az édesapa ott dolgozik?
38. cikk / 174 Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka
Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
39. cikk / 174 Cégkapu
Kérdés: Hogyan érinti a cégkapu kötelező használata a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevallások beküldését?
40. cikk / 174 Kivás vállalkozás által fizetett megbízási díj
Kérdés: A teljes megbízási díjat, vagy a költségekkel csökkentett (költséghányad vagy tételes költségelszámolás) járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának számítása során abban az esetben, ha egy Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás megbízási szerződés alapján foglalkoztat több munkavállalót is?
