322 cikk rendezése:
1. cikk / 322 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
2. cikk / 322 Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
3. cikk / 322 Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai
Kérdés:
Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?
4. cikk / 322 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Befolyásolja a kisadózó egyéni vállalkozó szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásait, ha a vállalkozás a szülés után alkalmazott közreműködésével tovább működik és bevételt termel?
5. cikk / 322 Baleset orvoshoz menet közben
Kérdés: Elismerhető úti balesetnek mindkét munkavállaló közúti balesete, amely 2025. június 18-án történt az alábbi körülmények között? Az egyik dolgozó munkaidőben rosszul lett, belázasodott, ezért elindult a háziorvosához, ahová a munkahelyi felettes engedélyével egy munkatársa is elkísérte, mert nagyon rossz állapotban volt. Útközben mindketten közúti balesetet szenvedtek és kórházba kerültek. Jelenleg már mindkét munkavállaló az otthonában gyógyul, de még keresőképtelenek, amely előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani.
6. cikk / 322 A letiltás és a családi kedvezmény
Kérdés:
Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?
7. cikk / 322 Családi pótlék keresőtevékenységet végző gyermek után
Kérdés: Érinti a szülő családi pótlékra jogosultságát, ha a nappali tagozatos középiskolai tanuló gyermeke hétvégeken dolgozik? Van valamilyen összeghatár a gyermek keresetére vonatkozóan? Létesíthet esetleg kisadózó egyéni vállalkozást a családi pótlék veszélyeztetése nélkül?
8. cikk / 322 13 havi nyugdíj igénylése elhunyt jogszerző esetén
Kérdés: Igényelheti a 13. havi nyugdíj kifizetését az örökös, ha a nyugdíjas 2025 januárjában halt meg? Amennyiben az örökös nem igényelheti az ellátást, akkor ki teheti meg?
9. cikk / 322 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
10. cikk / 322 Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset
Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
