4024 cikk rendezése:
21. cikk / 4024 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
22. cikk / 4024 Bíróság által megítélt díjazás
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
23. cikk / 4024 Óraadó tanár bejelentése
Kérdés: Be kell jelenteni a ’T1041-es nyomtatványon egy alapítványi iskola által havi elszámolással foglalkoztatott óraadó tanárt abban az esetben, ha igazolja, hogy máshol biztosított?
24. cikk / 4024 Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulási-adó-kedvezményt az érvényesítési időszakból hátralévő időre abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2022. február 22-én kezdődött heti 40 órás munkaidőben, 2022. április 1-től 2023. október 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt nagyszülői GYED igénybevétele miatt, 2023. október 29-től ismét munkába állt, 2024. május 7-én a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt, és 2024. augusztus 1-től ismét heti 40 órás munkaviszonyt létesített a korábbi munkáltatójával? A NAV-igazolás alapján a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete 2021. október 1., melyet a munkáltató 2022. február 22-től az érvényesítési időszak végéig vehet igénybe.
25. cikk / 4024 Külföldi vállalkozó járulékai
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozóként egy Franciaországban élő portugál állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon vállalkozást kíván indítani oly módon, hogy a tevékenységet Franciaországban végezné magyar és külföldi megrendelők részére? Az érintettnek jelenleg nincs biztosítása semelyik országban.
26. cikk / 4024 Török állampolgárságú nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Helyesen értelmezi a leendő foglalkoztató a Tbj-tv. és a 2015. évi XXX. tv. előírásait egy török állampolgárságú, Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatására vonatkozóan, amely szerint a Magyarországon lakóhelyet és munkaviszonyt létesítő személy a magyar jog alapján is nyugdíjasnak fog minősülni, így a foglalkoztatással összefüggésben nem keletkezik biztosítási jogviszony? Milyen irat szükséges ebben az esetben ahhoz, hogy a munkavállaló Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe, tekintettel arra, hogy a munkáltató értelmezése szerint a TR/HU 111 nyomtatványt csak kiküldöttek esetében lehet alkalmazni? Szükséges tajszámot igényelni annak ellenére, hogy nem válik biztosítottá a dolgozó?
27. cikk / 4024 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló CSED-e
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyban CSED-re az a munkavállaló, aki egy duális képzőhelyként működő kft. alkalmazottjaként 2023. év novemberében szakképzési munkaszerződést kötött a munkáltatójával, ezért a munkaviszonyában a munkaideje napi 4 órára csökkent, és emellett napi 4 órára 1131-es jogviszonykóddal került bejelentésre?
28. cikk / 4024 Rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási idő
Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?
29. cikk / 4024 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Meddig lesz jogosult a 20. életévüket 2024. november 8-án betöltő, gimnáziumi tanulmányokat folytató ikergyermekei után családi pótlékra a szülő?
30. cikk / 4024 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
