3208 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: A hatórás munkaviszony 1 munkában töltött napja 1 napnak számít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő számítása során, ha bruttó 370 ezer forint bért kapok?

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó lefoglalta. A letiltás alapján a levonásokat a munkáltató folyamatosan érvényesítette. Adósságrendezés miatt a letiltás a végrehajtó által felfüggesztésre került, ennek ellenére a letiltást a munkáltató még további két hónapon keresztül folytatta. Az illetékes kormányhivatal felhívást intézett a munkáltatóhoz, mert az adós sérelmezte, hogy a munkáltató továbbra is letiltja a munkabérét, és egyben kérte, hogy a letiltott munkabért a munkáltató az adósnak utalja ki. Tovább bonyolítja a problémát, hogy a munkáltató azzal szembesült, hogy időközben a végrehajtást kérő, akinek a letiltott összeget folyamatosan utalta, felszámolás alá került. A felszámoló nem intézkedik a visszautalásról. Mi a helyes és követendő eljárás az ügyben?

Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy hétvégén nem veszi fel a telefont, ha a munkaadója hívja, és nem válaszol az e-mailekre sem? Köteles rendelkezésre állni a dolgozó a pihenőnapjain?

Kérdés:

Meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga 2026-ban? Melyek azok a digitális eszközök, amelyeket használhat a munkavégzés felügyelete során, és melyek azok, amelyek nem engedélyezettek? Milyen területekre terjed ki a hatósági ellenőrzés?

Kérdés: Kaphatja a korábban megállapított naptári napi alap figyelembevételével a baleseti táppénzt a munkavállaló az alábbi esetben? Az érintett dolgozó 2026. március 9-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, előző munkaviszonya 2020. február 9-től 2026. február 8-ig állt fenn, ahol baleseti táppénzben részesült 2025. december 12-től 2026. február 28-ig, április 22-től pedig a már korábban elismert üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen („1”-es kóddal), és baleseti táppénzt igényelt, amelyre a jogosultságot a jelenlegi foglalkoztató által működtetett kifizetőhely meg is állapította. A jogosultsághoz megállapított naptári alap lényegesen kevesebb, mint a korábban megállapított ellátás.

Kérdés: Jogosult táppénzre a munkavállaló, és ha igen, akkor mely időpontig az alábbi esetben? Egy önkormányzaton dolgozó közalkalmazottnál, akinek jogviszonya 2021 novembere óta áll fenn, súlyos betegséget diagnosztizáltak, amelynek következtében 2024. december 2-től egy év keresőképtelen állományban volt, ezután letöltötte a 2024. és 2025. években fel nem használt szabadságát, összesen 32 napot 2026. január 20-ig, és 2026. január 21-től 2026. április 20-ig keresőképtelen állományban volt. 2025. év végén a munkavállaló számára rokkantsági ellátást állapítottak meg megváltozott munkaképessége miatt (egészségi állapota 30%, össz-szervezeti egészségkárosodás 70%, minősítés D), amelyre tekintettel a munkáltató utólag megállapította az évi 5-5 nap pótszabadságot a 2025. és a 2026. évre, így 2026. április 21-től május 15. napjáig szabadságot adtak ki a részére.

Kérdés:

Öregségi nyugdíjat fog kapni a rokkantsági ellátás helyett, vagy párhuzamosan kaphatja a két ellátást az a személy, aki jelenleg a rokkantsági ellátása mellett napi 4 órában munkaviszonyban dolgozik, és hamarosan betölti a nyugdíjkorhatárt? Van valamilyen tennivalója az érintett személynek ezzel kapcsolatban?

Kérdés:

Milyen lehetősége nyílik az álláshelye védelme érdekében egy kormányzati szolgálati jogviszonyban vezető állásban dolgozó foglalkoztatottnak, akinek a megbízását a munkáltató egyoldalú szerződésmódosítással visszavonta, és ügyintézői álláshelyre osztotta be, amely intézkedéssel az illetménye is csökkent? Valóban nem dolgozhat a következő három évben a Kit. hatálya alatt, ha nem fogadja el az új munkáját?

Kérdés: 2026. évben összesen hány forint adóalap-kedvezményben részesülhet a családi kedvezményt egyedül érvényesítő apa három gyermeke után az alábbi esetben? A legnagyobb gyermek 23 éves, nappali tagozatos egyetemista. A középső gyermek 19 éves, és 2025 februárja óta fogyatékossági támogatásban részesül, mert egy baleset miatti gerincsérülés következtében kerekesszékbe kényszerült. A gyermek 2025 októberében érettségizett, 2026. szeptemberben jelentkezik egyetemre, április végéig 4 órában dolgozott. A legkisebb gyermek általános iskolás. Hogyan módosul a kedvezmény összege, ha szeptemberben sikerül a középső gyermek felvételije?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?