125 talált cikk a jogorvoslat kifejezésre

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha továbbra is számfejti az alapbért annak a munkavállalónak a részére, aki előzetes letartóztatásba került? A munkáltató tudomása szerint az előzetes letartóztatás időszakában a biztosítás folyamatosan fennáll, ezért a járulékok levonásra kerülnek minden kifizetésből.

Kérdés:

Jogosult lehet valamilyen méltányossági ellátásra a szülő abban az esetben, ha kapott egy visszafizetésre kötelező határozatot, ami szerint a családi pótlékot jogalap nélkül vette fel, mert gyermeke már hosszabb ideje kikerült a háztartásából, és ezt nem jelentette be a megállapító szerv felé? Az ellátásra jogosult szülő egyedül neveli a gyermekét, jelenleg súlyos beteg, ezért dolgozni nem tud, az ellátás visszafizetését jelenleg semmilyen módon nem tudja megoldani.

Kérdés: A végrehajtó munkabérletiltást adott ki a foglalkoztató részére annak érdekében, hogy a megbízottól a tartozást munkabérletiltás keretében vonja le. A letiltásról értesülve a megbízott panaszt terjesztett elő a foglalkoztatónál, mert álláspontja szerint a megbízási díj nem munkabér, ezért nem lehet munkabérként kezelni, így letiltani. Mi minősül helyes munkáltatói eljárásnak?

Kérdés: Jogosan utasították el egy 18. életévét betöltött, veleszületett betegséggel élő személy fogyatékossági támogatás iránti igényét arra hivatkozással, hogy családi pótlék folyósítása is történik utána?

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?

Kérdés: Elfogadhatja a munkáltató a nyugdíjas státusz igazolásául az előlegmegállapító végzést, ami 2024. január 1-jétől felváltotta az előlegmegállapító határozatot azoknak az érintett személyeknek az esetében, akik még nem kapták meg a végleges határozatot, mert nem áll minden adat rendelkezésre az öregségi nyugellátás megállapításához? A dolgozók munkaviszonyát nem szünteti meg a munkáltató, folyamatosan tovább dolgoznak.

Kérdés: Van valamilyen lehetőség a családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére? Az államkincstár visszafizetésre kötelezte a szülőt arra való hivatkozással, hogy a gyermek már nem tanul.

Kérdés: Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Kérdés: Balesetnek, ezen túl üzemi balesetnek minősül, ha a munkavállaló a munkahelyén epilepsziás roham következtében rosszul lesz, elesik, megsérül az arca, és ennek következtében keresőképtelen állományba kerül? A rosszullét előtt a dolgozót sem fizikai, sem egyéb külső hatás nem érte.