Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] A válaszadás során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy munkajogi perről, illetve a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kár megtérítéséről van szó.A 2012 júliusától hatályos Mt. a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből eredő valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad a 2015/62. Adózási kérdés, amit az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk:"2015/62. Adózási kérdés munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés társadalombiztosítási és adójogi minősítéseA munkaviszony jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkáltatói jogkör gyakorlója

Kérdés: Miért fontos a munkáltatói jogkör gyakorlójának kijelölése, illetve mikor van jelentősége annak, hogy ez megtörtént-e?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat az Mt. 20. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Sérelemdíj

Kérdés: Milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak a bíróság által megítélt, illetve a munkáltató és a munkavállaló egyezségén alapuló sérelemdíj után? Le kell vonni a munkavállalói közterheket ebből a juttatásból? Keletkezik-e a sérelemdíj után a magánszemélyt terhelő különadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt néhány szóban felvázoljuk a sérelemdíj lényegét, jogi jellemzőit. A sérelemdíj a 2014. március 1-jén hatályba lépett Ptk. által a munkavállalók számára biztosított új eszköz, hogy a sérelmesnek tartott munkáltatói utasításokkal, döntésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya

Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályos 204-207. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonynak az általános rendelkezésektől eltérő speciális rendelkezéseit.E rendelkezések értelmében a kollektív szerződés vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése

Kérdés: Jogszerűen szüntette meg azonnali hatállyal a határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszonyát az a közalkalmazott, aki az egyik munkanapon megjelent a munkáltatónál, és szóban bejelentette, hogy a következő naptól külföldre kíván távozni, mert ott kíván tovább dolgozni, ezért haladéktalanul kéri a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben a külön jogszabályban előírt iratok, igazolások kiadását? A közalkalmazott a jogviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát még azon a napon írásba foglalta.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos 27. §-ának (1) bekezdése értelmében a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy szól, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.