"Képzési támogatás" utáni közterhek

Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Köztehermentesen a leírt konstrukcióban "támogatás" nem nyújtható. A kft. szabálytalanul jár el, amikor a munkások betanítását munkaszerződés megkötése nélkül, munkaviszonyon kívül akarja megoldani. A munkások betanulása, a betanításuk ideje része a munkaviszonyuknak, erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Özvegyi nyugdíjas társasági tag jogviszonya

Kérdés: Hosszú ideje özvegyi nyugdíjban részesülő, 1942-ben született nő 2000-ben társaságot alapított, ahol személyesen közreműködve ügyvezetőként dolgozik. Tekinthető-e kiegészítő tevékenységet folytatónak a társasági tag, és milyen járulékokat kell fizetni utána abban az esetben, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] Kiegészítő tevékenységet folytatónak az özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó akkor minősül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. [Tbj-tv. 4. § e) pontja.] Az 1942-ben született nő öregséginyugdíj-korhatára az 57. betöltött életév,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Nyugdíjas társas vállalkozónak adott étkezési utalvány közterhei

Kérdés: A 44 százalékos személyi jövedelemadó mellett milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni a társaságnak egy nyugdíjas társas vállalkozó részére adott étkezési utalvány értéke után?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a társas vállalkozás által a társas vállalkozónak adott étkezési utalvány – tekintve, hogy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. alpontjában meghatározott havi 3500 forintig terjedő adómentes határ csak a munkaviszonyban álló dolgozó esetében vehető figyelembe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Tételes eho fizetése

Kérdés: A kft. egy többségi tulajdonnal rendelkező tagja tagi jogviszony keretében fizeti a járulékokat a jövedelemkivét alapján. Egy másik kft., ahol nem tag, megbízza az ügyvezetői teendők, így a munkáltatói jogok gyakorlásával, amiért jövedelmet nem vesz fel. Hogyan rendezi járulékait? Hol kell fizetni utána a tételes eho-t?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló után a tulajdonában lévő kft.-ben – mint társas vállalkozó után – a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Hogyan kell a járulékokat levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha egy dolgozó 2003. január 20-án megszűnt munkaviszonya alapján a bíróság a részére végkielégítést, felmentési időre járó munkabért, valamint a 2002. november 1-jétől 2003. január 20-ig tartó időszakra járó munkabért ítélt meg, melynek kifizetésére 2004-ben került sor?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság által megítélt, 2004-ben kifizetett elmaradt összegekből a biztosítottat terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Nyugdíjba vonuló dolgozó járandóságának elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a járulékok levonása és bevallása abban az esetben, ha egy 2005 májusában nyugdíjba vonuló dolgozóval a cég vezetése megegyezik, hogy utolsó munkanapján, 2004. december 31-én a 2005. május 31-ig járó összes járandóságát elszámolja és a munkavégzés alól felmenti?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldására két jogszabályi hely ad eligazítást.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.Ennek megfelelően a 2004 decemberében kifizetésre kerülő díjazást 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek egy kft. nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja után, aki személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő tag vonatkozásában – tekintve, hogy jövedelemben nem részesül – legfeljebb a társadalombiztosítással összefüggésben vetődhet fel közteher fizetésének lehetősége. Ennek eldöntése érdekében mindenekelőtt az érintett társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól a 4/2002. OM rendelet intézkedik.Ennek rendelkezései szerint, ha a szakképző iskola tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] A hatályos APEH-iránymutatásokra (2000. évi 28. és 134. számú) is figyelemmel a Gt. 30. § (3) bekezdésének előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság 51 százalék alatti tulajdoni részesedéssel rendelkező – tehát nem többségi tulajdonos – ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Rt. elnökének jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell, illetve lehet foglalkoztatni az rt. elnökét, ha sehol máshol nem áll munkaviszonyban, és fizetése havi 500 000 forint? Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek utána?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 240. § (2) bekezdése értelmében a részvénytársaság igazgatóságának tagja, illetve elnöke tisztségét munkaviszonyban nem láthatja el. Ebből következően – a Gt. 30. § (3) bekezdését is figyelembe véve – az rt. elnöke e tisztségét csak megbízásos jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
1
40
41
42
49