1286 talált cikk az igazolás kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételekkel válhat jogosulttá rehabilitációs ellátásra a munkavállaló, illetve hogyan kell megigényelni az ellátást? Meg kell szüntetni a munkaviszonyt az ellátásra való jogosultság érdekében?

Kérdés: Történhet elektronikus formában a dolgozói költségelszámolások tárolása, vagy más munkajogi iratokhoz hasonlóan kötelező a papíralapú tárolás? Az 1/2018. ITM rendelet szabályozza, hogy a megőrzési kötelezettséggel járó iratokat miként lehet digitális formában őrizni, és ezzel összhangban az Art. is tartalmaz rendelkezéseket. A Tny-tv. viszont magának az okiratnak az őrzését írja elő, amiből esetlegesen arra lehet következtetni, hogy az eredeti – papíralapú – okiratot kell megőrizni. A 451/2016. Korm. rendelet rendelkezése szerint hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Melyik szabályt kell alkalmazni a költségelszámolások esetében?

Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.

Kérdés: Be kell kérnie a munkáltatónak a munkavállalótól a tartásdíjat megállapító eredeti végzést, illetve annak fénymásolatát, vagy elegendő az előző munkahely által kiállított adatlap, amely tartalmazza a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettség adatait? A munkavállaló nem adta le a bírósági végzés teljes terjedelmét, csak egy oldalt, ami a megegyezett tartásdíjról szól, és ami hiányos. Ebben az esetben mi a munkáltató teendője?

Kérdés: Hogyan kell igényelnie az öregségi nyugdíjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személynek?

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíjfolyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.

Kérdés: Figyelembe vehető az Eb-tv. 46. §-a (4) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott kedvezményszabály annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. május 25-től áll biztosítási jogviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előző munkahelye nem volt, a tanulói jogviszony-igazolás alapján a tanulói jogviszonya 2018. június 21-től 2023. június 30-ig állt fenn, és 2023. október 26-tól veszélyeztetett terhes? A munkavállaló a vizsgaidőszak alatt helyezkedett el. Lejár a táppénzre való jogosultság 2024. március 7-én ebben az esetben?

Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha elutasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.

Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.