129 cikk rendezése:
71. cikk / 129 GYÁP összegének megállapítása
Kérdés: Munkáltatóváltásnak tekintendő a táppénz összegének megállapításánál a ki- és belépés abban az esetben, ha a dolgozó több mint tízéves munkaviszonya 2014. április 4-én megszűnt, de ahol állást ígértek neki, ott mégsem sikerült elhelyezkednie, ezért 2014. május 2-ától ismét munkaviszonyban állt az eredeti munkahelyén, és 2014. május 28-tól 2014. június 6-ig beteg gyermekének ápolása címén GYÁP-igényt nyújtott be? Alkalmazni kell ebben az esetben Eb-tv. 48. §-ának (6/a) bekezdésében foglaltakat?
72. cikk / 129 Apa pótszabadsága gyermek betegsége esetén
Kérdés: Jogosult az apa a 2 nap pótszabadságra abban az esetben, ha az anya 7 éves kislánya betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénzt igényelt, és a szülők ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak?
73. cikk / 129 Ellátásban részesülő szülők házassága
Kérdés: Megtarthatja mindkét fél az ellátásait abban az esetben, ha egy másfél éves gyermekére tekintettel GYED-ben részesülő édesanya, illetve egy kétéves gyermekére tekintettel GYES-ben részesülő apa házasságot kötnek, vagy valamelyiküknek le kell mondania róla a másik javára?
74. cikk / 129 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Jól értelmezi az Eb-tv. 42/C. §-át, és ez alapján valóban jogosult lesz mind a két ellátásra az az édesanya, aki 19 hónapos gyermekével 2014. július 26-ig GYED-en van, várandós a második gyermekével, ezért 2014. március 19-től TGYÁS-t kíván igényelni olyan módon, hogy a GYED időszakára kapott fizetés nélküli szabadságot egy nappal a TGYÁS kezdete előtt lemondja? A második gyermek születésének várható időpontja 2014. április 27. Az első gyermeket 2014. március 19-től bölcsődében helyezik el.
75. cikk / 129 Ellátások második szülés esetén
Kérdés: A munkavállaló 2010. március 1-jétől áll alkalmazásban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke születésétől 2012. október 8-tól TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesült, 2013. december 2-án visszament dolgozni, és egyidejűleg lemondott a GYED-ről, amelynek továbbfolyósítását kérte 2014. január 1-jétől, 2014. április 3-án pedig megszülte második gyermekét. Az első gyermek betegségére tekintettel az apa 2014. március 3-tól március 21-ig keresőképtelen volt. Az édesanya részére a GYED-et a korábban megállapított összegben folyósítja a kifizetőhely. Jár GYÁP az apának, illetve milyen ellátásokra jogosult az édesanya?
76. cikk / 129 Gyermekek után járó ellátások
Kérdés: Igényelhet terhességi-gyermekágyi segélyt a 2014 márciusában születendő gyermeke után az édesanya abban az esetben, ha a jelenleg 11 hónapos gyermek után az édesapa kapja a GYED-et?
77. cikk / 129 GYÁP gyermek kórházi ápolásának idejére
Kérdés: Valóban jogosult táppénzre, és nem kell fizetés nélküli szabadságot kérnie annak az édesanyának, aki 2010. február 8-án született gyermeke 2013. július 10-től július 25-ig tartó kórházi kezelésének időtartama alatt a kórházban tartózkodott?
78. cikk / 129 Nagyszülő GYES-e
Kérdés: Jogosult továbbra is GYES-re a nagyobbik gyermek után a nagyszülő, ha a kisebbik gyermek után az édesanya TGYÁS-t vesz igénybe?
79. cikk / 129 GYÁP alapja
Kérdés: A minimálbér időarányos része lesz-e a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. április 15-től napi 4 órás munkaviszonyban áll egy társaság alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt munkaviszonya, és 2011. augusztus 1-jétől 2011. augusztus 9-ig gyermekápolási táppénzt igényelt? A munkavállaló szerződés szerinti órabére 515 forint.
80. cikk / 129 Köztisztviselő cafeteriajuttatása táppénzes időszak alatt
Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
