Találati lista:
1. cikk / 1689 Külföldi munkaviszonyban álló magyar vállalkozó
Kérdés: Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?
2. cikk / 1689 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
3. cikk / 1689 Jogosultság szolgálati juttatásra
Kérdés: Jogosult lehet a 6 havi szolgálati juttatásra 2026. február hónapban a Hszt. hatálya alá tartozó, jelenleg gyermek gondozása céljából illetmény nélküli szabadságon tartózkodó munkavállaló, ha megszünteti az illetmény nélküli szabadságát, és kérvényezi a szülői szabadságot?
4. cikk / 1689 Gyermektartásdíj-hátralék letiltása megbízási díjból
Kérdés: A végrehajtó munkabérletiltást adott ki a foglalkoztató részére annak érdekében, hogy a megbízottól a tartozást munkabérletiltás keretében vonja le. A letiltásról értesülve a megbízott panaszt terjesztett elő a foglalkoztatónál, mert álláspontja szerint a megbízási díj nem munkabér, ezért nem lehet munkabérként kezelni, így letiltani. Mi minősül helyes munkáltatói eljárásnak?
5. cikk / 1689 Kivételes rokkantsági ellátás
Kérdés: Milyen körülményeket lehet különös méltánylást érdemlő körülményként értékelni a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során?
6. cikk / 1689 Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
7. cikk / 1689 Foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálat
Kérdés: Hogyan kell adminisztrálni egy foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálatot? Egyes meghatározott juttatásnak minősül a juttatás ebben az esetben? A munkáltatónak kell megfizetnie a közterheket ebben az esetben?
8. cikk / 1689 Bérpótlék ünnepnapokon
Kérdés: Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?
9. cikk / 1689 Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
10. cikk / 1689 Jogosultság élelmiszer-utalványra
Kérdés: Kaphat élelmiszer-utalványt egy időskorúak járadékában részesülő személy?
