Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYÁP alapja

Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak 2023. július 1-jétől pontosításra kerültek. E szabály értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, így a táppénz összegének megállapításánál is az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. 1. §-a értelmében munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a magánszemély javára Széchenyi Pihenőkártyára utalt összeg a rekreációs keret összegéig béren kívüli juttatásnak, rekreációs kereten felüli összege egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az éves rekreációs keret 450 ezer forint. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két részre lehet és kell osztani. A válasz első része a családtámogatás szempontjából, a második az adózás szempontjából kell, hogy megközelítse a felvetett problémát. A Cst. 4. §-ának i) pontja határozza meg a családi pótlék körében jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterhei

Kérdés: Továbbra is havonta kell bevallani és megfizetni a szociális hozzájárulási adót a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után, vagy erre a közteherre is vonatkozik az Szja-tv. 2024. január 1-jétől hatályos új szabályozása a negyedéves kötelezettségről? Hol található a Szocho-tv.-ben az erre vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének módosított a) pontja értelmében az Szja-tv. 70. és 71. szakaszában foglalt juttatások után 2024. január 1-jétől a közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a juttatás hónapját magában foglaló negyedév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás

Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A visszafizetési kötelezettség dogmatikája a polgári jog területét meghatározó alapkövetelményre épül, mely szerint senki nem gazdagodhat jogalap nélkül másnak a terhére. A felelősség, illetve a helytállási kötelezettség időkorlátja azonban eltérő irányt vesz a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Szabadságmegváltás

Kérdés: Meg kell váltani a munkavállaló szabadságát a munkaviszony megszűnése esetén akkor is, ha a munkáltató a felmondási idő teljes tartamára felmentette a dolgozót a munkavégzési kötelezettsége alól? Van különbség az eljárásban abban az esetben, ha a kilépő dolgozó vezető állású munkavállalónak minősül? Szabadságmegváltás esetén módosul a munkaviszony megszűnésének időpontja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató jogosult arra, hogy a szabadságot kiadja a munkavállaló részére azt követően, hogy meghallgatta a munkavállalót. Főszabály szerint a szabadságot nem lehet pénzben megváltani, erről szól az Mt. 122. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
1
2
3
81