Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemnek minősül. A belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű, a külföldi illetőségű magánszemélyt korlátozott adókötelezettség terheli Magyarországon. A korlátozott adókötelezettség alapján a külföldi illetőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...hónapban adott juttatás adóterhét havonta kell megállapítani. Ugyancsak a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítani az adókötelezettséget az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásrész után, ha a munkavállaló jogviszonyának megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Önellenőrzés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak, ha 2023 januárjában felismerte, hogy 2022. december hónapra tévesen számfejtett 10.000 forint pótlékot a munkavállalója részére, amelyet a 2023. január havi munkabéréből fizetési felszólítással visszakövetelt? Módosítani kell a 2022. december és a 2023. január havi bevallásokat is ebben az esetben? A tévesen elszámolt összeget és az abból levont, majd visszafizetett adót és járulékot a munkáltató által kiállított M30 igazoláson, illetve a járulékigazoláson hogyan kell módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...azt is jelenti, hogy a munkavállaló 2022. évre benyújtott szja-bevallását is önellenőrizni kell, hiszen a jövedelem (és ezzel az adókötelezettség is) csökkent. (Kéziratzárás: 2024. 02. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] ...szerződésből megszerzett jövedelem az illetőség szerinti államban, tehát nem Magyarországon adóztatható (Szja-tv. 3. § 3. pont).Az adókötelezettség helyének meghatározásakor nem támaszkodhatunk csak a személyi jövedelemadó szabályaira, hanem – ha van – meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyenkor a munkáltatónak – akár visszamenőlegesen is – meg kell vizsgálnia, hogy ez a körülmény változtat-e a munkavállaló adókötelezettségén, melynek következtében a munkáltatót terhelő közteherfizetési kötelezettségek is változhatnak. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Elhunyt beltag osztaléka

Kérdés: Kinek és milyen feltételekkel fizethető ki egy betéti társaság elhunyt beltagja részére járó jóváhagyott osztalék abban az esetben, ha az összeg nem szerepelt a hagyatékban, illetve az elhunyt adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallásában sem? Kinek kell adóznia az osztalék után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásnak van helye.Az osztalék közterheinek megállapításáról a kifizetőnek nem kell intézkednie.Az Art. 147. §-a szerint, ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.Ehhez azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka

Kérdés:

Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?

Részlet a válaszából: […] ...– de akár a munkavállalói kötelezettségek teljesítése is – olyan speciális, hogy alkalmazására elvétve kerül sor.Az Art. adókötelezettség általános szabályai fejezetrészében szinte munkajogi szabályozás szintjén rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...módot azzal, hogy természetesen a minimálbér összegének erejéig az általános szabályok szerint ebben az esetben is teljesítenie kell az adókötelezettséget.Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...keretében (a bevallási időszak lezárását megelőzően is)– ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
1
2
3
…
13