Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] Nem tiltja jogszabály, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyt létesítsen a férje egyéni vállalkozásában. Noha részmunkaidős jogviszonyról van szó (a minimálbért el nem érő keresettel), ennek ellenére a 179 nap biztosításban töltött idővel megszerzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó a tényleges kivét után kötelezett járulékfizetésre, és nem terheli aminimálbér utáni járulékfizetés, amennyiben rendelkezik heti 36 órát elérőfoglalkoztatással. Mivel a kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.