7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
2. cikk / 7 Munkakör megosztása, több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a munkakör megosztására, illetőleg a több munkáltató által létesített munkaviszonyra?
3. cikk / 7 Munkaviszony helyreállítása
Kérdés: Milyen esetekben kérheti a munkavállaló a munkaviszonyának helyreállítását?
4. cikk / 7 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: A felmondás idejére járó munkabéren kívül valóban nem jogosult semmilyen egyéb juttatásra az a munkavállaló, akinek a próbaidő lejárta után minden magyarázat nélkül szóban felmondott a felettese? A munkavállaló munkaszerződése határozatlan időre szólt, és a munkáltató semmilyen kilépődokumentumot nem adott át a részére.
5. cikk / 7 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
6. cikk / 7 Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
7. cikk / 7 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?