Anyasági ellátás idejére járó szabadság

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató akkor, ha a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság idejére járó szabadságot a dolgozó részére a GYES lejártát követően adja ki akkor is, ha a dolgozó a gyermeke 2 éves korától (GYES mellett) heti 20 órás munkaviszonyban munkába áll?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 130. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Elvált házastárs özvegyi nyugdíja

Kérdés: Kaphat-e özvegyi nyugdíjat elhunyt férje után a 20 éve elvált feleség abban az esetben, ha a válás után a férj hajléktalan lett, de az állandó bejelentett lakcíme a felesége lakása maradt?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasként halt meg.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Beteg gyermek útiköltségének megtérítése

Kérdés: Jár-e útiköltség-térítés, és ha igen, milyen mértékben annak a 6 év alatti beteg gyermeknek, akit személyautóval utaztatnak vizsgálatra és orvosi kezelésre, illetve annak a tartósan beteg, fogyatékos 6 év alatti gyermeknek, aki korai fejlesztést nyújtó óvodába, bölcsődébe jár?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 22. § (1) bekezdése alapján a járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat – idetartozik a kiskorú gyermek is – illeti meg az utazási költségeihez támogatás. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Kft. ügyvezetőjének nyugdíjazása

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője 2004. április 30-án tölti be a 60. életévét. A munkaviszonyban töltött évei alapján a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így igénybe kívánja venni az ellátást. Jár-e neki felmentési idő, illetve fel kell-e mondani a kft.-nek, és jár-e a végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjban, vagy szolgálati nyugdíjban, vagy korengedményes nyugdíjban, vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban részesül.A rendelkezések értelmében a munkavállaló akkor részesül az előző pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Bejelentési kötelezettség munkaszerződés módosítása esetén

Kérdés: Van-e a munkáltatónak valamilyen bejelentési kötelezettsége a társadalombiztosítással szemben abban az esetben, ha megrendelés hiányában, a munkaszerződés módosításával napi 8 óra helyett csak napi 6 órában tudja foglalkoztatni dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...a tőle levont járulék alapja, összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint megállapíthatók a biztosítottat megillető ellátások. E jogszabályhely alapján a foglalkoztatónak a munkaidőt (annak változását) is rögzítenie kell a nyilvántartásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban a jogosultsági kérdéseket kell tisztázni.Ha a dolgozó biztosítása az új munkáltatónál 2004. május 1-jétől 31-ig áll fenn, akkor a folyamatos biztosításra tekintettel táppénzre a szülés napjáig jogosult. Terhességi-gyermekágyi segélyre azért válik jogosulttá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Bérkorrekció minősítése

Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül az a bérkorrekció, amelyet egy pénztárgépfiók gyártásával foglalkozó kft. a munkaviszonyban álló dolgozói részére – a munkaszerződésük alapján – a hó végi elszámolásnál teljesítményarányosan fizet?
Részlet a válaszából: […]

A pénzbeli ellátások megállapításánál a bérkorrekció rendszeres jövedelemnek minősül.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés, kirendelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...87. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti, rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja rá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatnak, Mvt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
367
368
369
393