439 cikk rendezése:
1. cikk / 439 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
2. cikk / 439 Táppénz pihenőnapon
Kérdés: Abban az esetben, ha a táppénz megállapítása során az ellátás pihenőnapon indul, milyen törvényi hivatkozással kell elutasítani a pihenőnapra igényelt ellátást?
3. cikk / 439 Táppénz részben ledolgozott munkanapra
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
4. cikk / 439 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
5. cikk / 439 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
6. cikk / 439 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz a 100 százalékos baleseti táppénzre az a munkavállaló, akit a munkahelyén 2024. február 2-án baleset ért, amiről baleseti napló készült?
7. cikk / 439 Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága, táppénze
Kérdés: Veszélyeztetett terhességére tekintettel jogosult betegszabadságra és táppénzre egy 18 év alatti szakképző iskolai tanuló, aki szakképzési munkaszerződés alapján végez munkát egy kft.-nél?
8. cikk / 439 Duális képzésben részesülő munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Két különböző naplószámú orvosi igazolást kell leadnia a munkáltató felé annak a munkavállalónak, akit a munkáltató duális képzés keretében oktat 2023 májusától? A korábban egy jogviszonyként kezelt munkaviszony a törvényi változások következtében 2024. január 1-jétől egy heti 40 órás munkaviszonnyá és egy heti 16 órás szakképzési jogviszonnyá módosult, amelyet a cég a 'T1041-es nyomtatványon be is jelentett. Külön-külön kell elbírálni az ellátási igényeket a két jogviszonyban?
9. cikk / 439 Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
10. cikk / 439 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
