4321 talált állásfoglalás az ellátás kifejezésre

Kérdés: Jogosult lehet az Otthontámogatásra az a személy, aki fejlesztő foglalkoztatásban vesz részt, de nem munkaviszonyban, hanem a szociális törvény szerinti fejlesztési jogviszonyban áll?

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?

Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?

Kérdés: Egy munkavállaló első gyermekének születését 2026. szeptember 25-re várták. A dolgozó 2026. szeptember 1-jétől vette igénybe a szülési szabadságot, és ettől a naptól CSED-ben részesült. A gyermek 2026. szeptember 22-én halva született. A CSED-et ezt követően még 15 napig, 2026. október 7-ig folyósították, egy társadalombiztosítási kifizetőhelyi ügyintéző szerint azonban az ellátás ennél hosszabb ideig jár. Meddig jogosult a munkavállaló CSED-re?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. február 2-től áll a jelenlegi munkáltatójánál munkaviszonyban, és 2026. október 6-tól súlyos betegsége miatt várhatóan hosszabb ideig keresőképtelen. Betegszabadságát már kimerítette, ezért a keresőképtelenség első napjától táppénzben részesül. Előző munkaviszonya 2024. július 8-tól 2025. december 17-ig állt fenn, 2025. november 10-től 2026. január 23-ig pedig baleseti táppénzt kapott. Az e-TB-kiskönyv adatai szerint a biztosítása 2025 februárjában 10 napig, márciusban szintén 10 napig, áprilisban és májusban 5-5 napig szünetelt. A jelenlegi munkáltatónál 2026 áprilisában 5 napig, májusban 10 napig, júniusban pedig szintén 10 napig szünetelt a biztosítása fizetés nélküli szabadság miatt. A baleseti táppénzen kívül más jogcímen nem részesült táppénzben. Mennyi ideig jogosult táppénzre, és milyen mértékű ellátás illeti meg?

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?

Kérdés: Megállapítható-e méltányosságból az öregségi nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt?

Kérdés: Élettársak közös háztartásban nevelik a saját, nem közös gyermekeiket. Mindegy, hogy melyikük igényli a családi pótlékot, illetve befolyásolja-e az igénylő személye az ellátás összegét?

Kérdés: Köteles átadni a komplex minősítésről szóló dokumentumot és a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozatot a munkavállaló a munkáltató részére a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás kedvezményének a bizonyítására? Egy esetleges adóellenőrzés során elegendő a rokkantsági ellátásra vonatkozó határozat előlapjának másolata, illetve a komplex minősítés részleges másolata a kedvezményekre való jogosultság igazolására? A munkavállaló a betegségére vonatkozó adatainak védelmére hivatkozik.