3927 cikk rendezése:
11. cikk / 3927 Özvegyi nyugdíj feléledése
Kérdés: Jogosult özvegyi nyugdíjra az az 1961-ben született nő, akinek a férje 2000-ben halt meg, 2008-ban szűnt meg az özvegyi nyugdíja, és 2024. szeptember hónaptól a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
12. cikk / 3927 Román–magyar kettős állampolgár tajkártyája
Kérdés: Milyen módon szerezhet tajkártyát és így egészségügyi ellátásra jogosultságot Magyarországon egy román–magyar kettős állampolgár, aki magyar személyi igazolvánnyal és útlevéllel rendelkezik, de nincs magyarországi lakcíme, a munkaviszonya sem itt van, és Magyarországon szeretne elvégeztetni egy műtétet, amely nem minősül sürgősségi beavatkozásnak?
13. cikk / 3927 Magyar állampolgárságú munka-vállaló Szovjetunióban végzett munkája, mint szolgálati idő
Kérdés: Elismerhető szolgálati időként a nyug-ellátás megállapítása során a volt Szovjetunió, mai Fehéroroszország területén biztosítási jogviszonyban töltött munkavégzés időszaka?
14. cikk / 3927 Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
15. cikk / 3927 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van valamilyen jövedelem- vagy munkaidőkorlát a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatására vonatkozóan? Elvállalhat a magánszemély egy négyórás részmunkaidős munkaviszonyt a „B” munkáltatónál abban az esetben, ha egy másik – szintén napi négyórás – munkaviszonnyal már rendelkezik az „A” munkáltatónál? Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként a „B” vállalkozásnál, illetve igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt utána a „B” munkáltató, ha az „A” munkáltató a részmunkaidőre arányos minimálbér után már elszámolja a kedvezményt?
16. cikk / 3927 Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén
Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.
17. cikk / 3927 GYES figyelembevétele biztosítási időként
Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a GYES időszaka? Mi az oka annak, hogy elutasították az édesanya második gyermekére tekintettel beadott CSED-kérelmét, aki első gyermekével egy évig GYES-en volt, majd munkaviszonyt létesített, amely alapján a második gyermeke születéséig 6 hónap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett?
18. cikk / 3927 Kedvezményszabály
Kérdés: Alkalmazhatja a kedvezményszabályt a kifizetőhely a CSED naptári napi összegének számítása során annak a dolgozónak az esetében, aki 2021. augusztus 2-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2023. február 20-án született gyermeke jogán CSED-ben, majd 2023. augusztus 7-től GYED-ben részesült, 2024. január 2-től visszament dolgozni csökkentett, napi 4 órás munkaidőben, amely miatt a munkabére is csökkent, 2024. október 10-én született második gyermekére tekintettel 2024. szeptember 16-tól szülési szabadságon volt, és ettől a naptól kérte a CSED-et? A munkavállaló jövedelme alapján a CSED naptári napi összege 17.922,56 forint, az első gyermek jogán folyósított ellátás naptári napi összege viszont 23.516,67 forint volt.
19. cikk / 3927 Baleset társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során
Kérdés: Jogosulttá válhat a magasabb összegű baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2024. szeptember 4-től a sebészeti járóbeteg-szakellátás igazolása alapján keresőképtelen, és október 3-án a háziorvoshoz menet súlyos balesetet szenvedett, amelyből eredően szintén keresőképtelenné vált? A munkavállaló a háziorvosát megfázásos megbetegedése miatt akarta felkeresni.
20. cikk / 3927 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
