62 cikk rendezése:
1. cikk / 62 Ellátások várandósság és szülés esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a dolgozónak, aki 2018. szeptember óta dolgozik önkormányzati fenntartású bölcsődében közalkalmazottként (kisgyermeknevelő), jelenleg meddőségi központba jár kivizsgálásra, habituális vetélés miatt, és nőgyógyásza kérése, hogy 2025 októberétől az általa kiírt 4 hónapos táppénz alatt reproduktív életmódot folytasson otthonában, valamint járjon további kivizsgálásra, a 4 hónapos táppénz után pedig igényeljen fizetés nélküli szabadságot? Visszamehet táppénzre, amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt teherbe esik, majd igényelhet CSED-et a szülés előtt 28 nappal? Ebben az esetben jogosult igénybe venni a gyermek születése után a GYED-et?
2. cikk / 62 Orvosi vizsgálat
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor a munkáltatónak el kell engednie a munkavállalót orvosi vizsgálatra, és milyen feltételekkel? Vannak olyan esetek, amikor a munkáltató megtagadhatja az engedélyt?
3. cikk / 62 Egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő orvos egyéni vállalkozása
Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?
4. cikk / 62 CSED és GYED igénylése
Kérdés: Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?
5. cikk / 62 CSED alapja áthelyezés esetén
Kérdés: Alkalmazható a kedvezményszabály a CSED megállapításakor abban az esetben, ha a munkavállaló áthelyezéssel kerül az új foglalkoztatójához egészségügyi szolgálati jogviszonyba? A kifizetőhely a minimálbér kétszeresének alapulvételével állapította meg az ellátás napi alapját.
6. cikk / 62 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
7. cikk / 62 Szakszervezeti tagdíj
Kérdés: Melyek azok a foglalkoztatási jogviszonyok, amelyekben nincs lehetőség 2024. január elsejétől a munkáltatói levonás útján teljesíteni a szakszervezetitagdíj-fizetési kötelezettséget, és kik azok a munkavállalók, akik számára a lehetőség továbbra is megmarad, és a törvény hatálybalépésével is munkáltatói levonással tesznek eleget az érdekképviseletitagdíj-fizetésnek?
8. cikk / 62 Külföldről hazatérő személy tajszáma
Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
9. cikk / 62 Üzemorvosi vizsgálat adatai
Kérdés: Üzemorvosi vizsgálat keretében a szemészeti szakvizsgálatot a munkáltató évente minden dolgozójának biztosítja. Az üzemorvos által adott alkalmassági igazolás szerint, ha valaki szemüveggel, munkaszemüveggel alkalmas, ezen igazolás alapján évente 50.000 forintig támogatja a munkáltató a szemüveg, kontaktlencse beszerzését. Törvényes az a megoldás, miszerint a szemészeti vizsgálatot követően a szemész szakorvos által adott leletet kéri a munkáltató a dolgozótól, és annak másolatát a társadalombiztosítási anyagában megőrzi?
10. cikk / 62 Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy, akinek jelenleg 115 000 forint a nyugdíja? Amennyiben igen, milyen összegű jövedelmet vehet fel anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?
