154 talált állásfoglalás a családi kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Egy főfoglalkozású társas vállalkozó a családi kedvezmény megosztása révén családi járulékkedvezmény igénybevételére vált jogosulttá, így teljes egészében mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Érinti mindez bármilyen formában a majdani társadalombiztosítási ellátását, különös tekintettel a nyugellátásra?

Kérdés: A 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése szempontjából a vonatkozási időszakot vagy a jövedelemszerzés (kifizetés) időpontját kell figyelembe venni az alábbi esetben? Az érintett munkavállaló 2025. október hónapjától jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, magzatra való tekintettel, 2025. december 18. napjától keresőképtelen állományban van, táppénzigényét 2026. január 12. napján nyújtotta be a 2025. december 18-tól 2025. december 31. napjáig tartó időszakra, így a táppénzjogosultság elbírálása és utalása 2026 januárjában történt. Tehát táppénz tekintetében a vonatkozási időszak 2025. december, a pénzügyi teljesítés és a jövedelemszerzés időpontja 2026. január hónap. 2025-ben a 30 év alatti anyák kedvezményének maximális összege jogosultsági hónaponként bruttó 656.785 forint alap után 98.518 forint személyijövedelemadó-megtakarítás volt, amit az érintett dolgozó 2025. decemberi jövedelme az éves teljesítményre tekintettel kapott jutalom miatt meghaladott. Jogos ebben az esetben a bérprogram eljárása, amely a 2025. decemberi időszakra megállapított, de 2026-ban elbírált és kifizetett táppénzre nem érvényesíti a 30 év alatti anyák kedvezményét?

Kérdés: Hogyan tudja igénybe venni a legoptimálisabban a személyijövedelemadó-kedvezményeket egy házaspár, akik közösen nevelik 4 kiskorú gyermeküket, mindketten munkaviszonyban dolgoznak, a férj havi bruttó munkabére 700.000 forint, a feleségé pedig 375.000 forint?

Kérdés:

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál figyelmen kívül hagyható az a jövedelem, ami után családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére?

Kérdés:

Egy- vagy kétgyermekes szülőnek minősül a családi kedvezményre való jogosultság szempontjából az a munkavállaló, aki a családi kedvezmény nyilatkozatában bejelölt egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermeket, akiről kiderült, hogy nappali tagozatos egyetemista, jövedelme nincs? Jogosult lehet a munkavállaló a havi 80.000 forintos adókedvezményre?

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?

Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?

Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.