Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén

Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 32. szakasza lehetővé teszi, hogy az arra jogosult a családi járulékkedvezmény összegét társadalombiztosítási járulék mellett a nyugdíjjárulékból érvényesítse.Erre azonban jelen esetben nincs mód, hiszen főszabály (Tbj-tv. 34. §) értelmében családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén

Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés különös, valóban összetett, a felek elvárható együttműködési rendszerét vagy inkább az abban fellépő működési zavart szemlélteti.A munkajog általános magatartási követelménye, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

CSED és GYED igénylése

Kérdés:

Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?

Részlet a válaszából: […] A gyermek tajkártyáját, adóazonosító jelét, illetőleg lakcímkártyáját a CSED- és a GYED-igénylés mellé nem kell benyújtani.CSED-igénylés esetén a csatolandó dokumentumok listája attól is függ, hogy a szülés előtt vagy a szülést követően történik az igénylés.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló a keresőtevékenységét Máltán végzi, így a 883/2004/EK uniós koordinációs rendelet vonatkozó szabályai alapján a máltai társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a biztosítási jogviszonya megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Adóalap-csökkentő kedvezmények

Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29/A-29/G. §-ai tartalmazzák az adóalap-csökkentő kedvezményeket, amelyek közül – a jogosultság megléte esetén – egyszerre több is igénybe vehető az adóalap mértékéig. A jogszabály azt is meghatározza, hogy több jogosultság esetén milyen sorrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jövedelemmel rendelkező gyermek figyelembevétele

Kérdés: A családi pótlék összegénél és ezáltal a családi adókedvezménynél is figyelembe vehető az a felsőoktatás nappali tagozatán tanuló gyermek, aki őstermelők családi gazdaságának a tagja?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 12. §-a (1) bekezdésének ab) pontja értelmében a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából – többek között – azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és aki köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Orosz állampolgár munkavállaló családi pótléka és kedvezménye

Kérdés:

Jogosult családi pótlékra és családi adókedvezményre egy orosz állampolgárságú munkaviszonyban álló dolgozó, aki teljes jövedelmét egy magyar kft.-től kapja? A munkavállaló a családjával együtt Magyarországon él. Milyen jogszabályoknak kell megfelelni ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] A Cst. 2. §-a értelmében a törvény hatálya – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – kiterjed – többek között – a Magyarország területén élő, a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Családi kedvezmény érvényesítése elvált szülők esetén

Kérdés: Jogosult a gyermekek után járó családi kedvezményre az elvált édesapa abban az esetben, ha nagy összegű gyermektartást fizet, a gyermeket időnként háztartásában is gondozza, és a bíróság közös szülői felügyeleti jogot állapított meg? Az anya keresete jelenleg nagyon alacsony, ezért a szülők között megállapodás született a családi kedvezmény apa javára történő 90/10 százalékos megosztásáról.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29/B. §-ának (1e) bekezdése értelmében, ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
1
2
3
…
14