Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi járulékkedvezményt valamilyen módon egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek 2025-ben nem keletkezett szja-köteles jövedelme? A vállalkozó könyvelője úgy tudja, hogy ebben az esetben a kedvezmény nem vehető igénybe, egy másik könyvelő viszont azt a tájékoztatást adta, hogy a bevétel és a költséghányad különbözete után a kedvezmény igénybe vehető.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett esetben családi járulékkedvezmény érvényesítésének lehetősége csak abban az esetben jöhet szóba, amennyiben minimumjárulék fizetésére kötelezett egyéni vállalkozóról van szó, hiszen, ha ez a kötelezettség nem terhelte a vállalkozót, akkor e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Családi járulékkedvezmény hatása az ellátásokra

Kérdés: Egy főfoglalkozású társas vállalkozó a családi kedvezmény megosztása révén családi járulékkedvezmény igénybevételére vált jogosulttá, így teljes egészében mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Érinti mindez bármilyen formában a majdani társadalombiztosítási ellátását, különös tekintettel a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben főfoglalkozású, tehát minimumjárulék fizetésére kötelezett vállalkozóról van szó. Vele kapcsolatban mindenféleképpen meg kell jegyeznünk, hogy a családi járulékkedvezmény csak a tényleges kivét vagy – amennyiben átalányadózóról van szó – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

30 év alatti anyák kedvezménye 2025-re megállapított, 2026-ban kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: A 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése szempontjából a vonatkozási időszakot vagy a jövedelemszerzés (kifizetés) időpontját kell figyelembe venni az alábbi esetben? Az érintett munkavállaló 2025. október hónapjától jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, magzatra való tekintettel, 2025. december 18. napjától keresőképtelen állományban van, táppénzigényét 2026. január 12. napján nyújtotta be a 2025. december 18-tól 2025. december 31. napjáig tartó időszakra, így a táppénzjogosultság elbírálása és utalása 2026 januárjában történt. Tehát táppénz tekintetében a vonatkozási időszak 2025. december, a pénzügyi teljesítés és a jövedelemszerzés időpontja 2026. január hónap. 2025-ben a 30 év alatti anyák kedvezményének maximális összege jogosultsági hónaponként bruttó 656.785 forint alap után 98.518 forint személyijövedelemadó-megtakarítás volt, amit az érintett dolgozó 2025. decemberi jövedelme az éves teljesítményre tekintettel kapott jutalom miatt meghaladott. Jogos ebben az esetben a bérprogram eljárása, amely a 2025. decemberi időszakra megállapított, de 2026-ban elbírált és kifizetett táppénzre nem érvényesíti a 30 év alatti anyák kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] A 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítésére az a 30 év alatti anya jogosult, aki vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatára tekintettel családi kedvezményt érvényesíthet. A 30 év alatti anyák kedvezménye a jogosultsági hónapokban megszerzett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Személyijövedelemadó-kedvezmények 4 gyermekes család esetén

Kérdés: Hogyan tudja igénybe venni a legoptimálisabban a személyijövedelemadó-kedvezményeket egy házaspár, akik közösen nevelik 4 kiskorú gyermeküket, mindketten munkaviszonyban dolgoznak, a férj havi bruttó munkabére 700.000 forint, a feleségé pedig 375.000 forint?
Részlet a válaszából: […] 2026. január 1-jétől a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi adókedvezmény összege:– Egy gyermek után havonta 133.340 forint adóalap-kedvezmény, amely 20.000 forint adómegtakarítást jelent.– Két gyermek után gyermekenként havonta 266.660 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés:

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál figyelmen kívül hagyható az a jövedelem, ami után családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére?

Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának (minimálbér 18-szorosa, tehát 2026-ban 18×322.800 = 5.810.400 forint) a számítása során biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Családi adókedvezmény egyetemista gyermek után

Kérdés:

Egy- vagy kétgyermekes szülőnek minősül a családi kedvezményre való jogosultság szempontjából az a munkavállaló, aki a családi kedvezmény nyilatkozatában bejelölt egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermeket, akiről kiderült, hogy nappali tagozatos egyetemista, jövedelme nincs? Jogosult lehet a munkavállaló a havi 80.000 forintos adókedvezményre?

Részlet a válaszából: […] A kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértékét a kedvezményezett eltartottak és eltartottak száma határozza meg. A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként, jogosultsági hónaponként egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Munkabérletiltás változása 2026. évben

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdés és az arra adható válasz a munkajog és a személyi jövedelemadó rendszerében értelmezhető, és összetettsége következtében a végrehajtás megváltozott szabályozásában is megjelenik.A munkajogban használt, azonban a végrehajtás fogalomrendszerében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága

Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztasson.A kutyakozmetikus munkakört munkaviszonyban (jelen esetben részmunkaidős munkaviszonyban) tudja ellátni, amely esetében a tényleges munkabér (de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Letiltás részmunkaidős munkabérből

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes munkabérrész, mint a munkabér védelmének alapvetése, a munkajog és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

A letiltás és a családi kedvezmény

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?

Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltást érvényesítő munkáltatók körében érthető bizonytalanságot okoz a munkabérletiltásra vonatkozó lényeges, bár látszólag egymásnak ellentmondó két jogszabályhely alkalmazása.Kétségtelen, hogy a jogalkotó a Vht. 63. §-ában arról rendelkezett, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.
1
2
3
15