132 cikk rendezése:
1. cikk / 132 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
2. cikk / 132 Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye
Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
3. cikk / 132 Gyermekvállaláshoz kapcsolódó szja-kedvezmények
Kérdés: Melyek a gyermekvállalás támogatásával kapcsolatos legfontosabb, személyi jövedelemadózást érintő változások, amelyek 2025. július 1-jén kerülnek bevezetésre?
4. cikk / 132 Munkabérletiltás változása 2025-ben
Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
5. cikk / 132 30 év alatti anyák kedvezménye
Kérdés: Jogosult 2024-ben a teljes évre a 30 év alatti anyák kedvezményére egy 1994. augusztus 12-én született munkavállaló, akinek a gyermeke 2024. június 4-én született, jogosult a családi adókedvezményre, és azt is igénybe vette? A dolgozó jelenlegi munkaviszonya 2020. február 24-én kezdődött, 2024. június 12-től csecsemőgondozási díjat kapott, és 2024. november 27-től GYED-ben részesül? A dolgozó munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
6. cikk / 132 Családi adóalap-kedvezmény beteg gyermekek után
Kérdés: Igénybe veheti mindkét beteg gyermekére tekintettel az emelt összegben járó családi adóalap-kedvezményt az édesanya abban az esetben, ha egyedül neveli 7 éves kislányát, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot kap, valamint egy háztartásban él nagykorú fiával is, aki születése óta siketnéma, a családi pótlékot saját jogán kapja, és jelenleg részmunkaidős munkavállalóként dolgozik, ahol igénybe veszi a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadóalap-kedvezményt?
7. cikk / 132 Külföldön élő, távmunkában dolgozó munkavállaló személyijövedelemadó-kedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti továbbra is Magyarországon a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét az a munkavállaló, aki a családjával kiköltözött Máltára, és azóta távmunkában dolgozik a magyar munkáltatójánál? A dolgozó a családi kedvezményt kint kapja Máltán, a gyermekei is ott járnak iskolába, a férje Máltán dolgozik, és ezáltal biztosított ő is, a külföldi tartózkodása pedig meghaladta a 181. napot.
8. cikk / 132 Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén
Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.
9. cikk / 132 Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén
Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
10. cikk / 132 CSED és GYED igénylése
Kérdés:
Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?
