Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer 2019. évi szűkítése az érintett munkavállalói kör és a jogalkalmazók változáshoz való viszonyulásának, alkalmazkodásának és rugalmasságának folyamatos, jelenleg is zajló nagy próbatétele.A cafeteriaelemek szűkítésével a jogalkotó nem titkolt célja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Közalkalmazott béren kívüli juttatása

Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt., illetve az Mt. béren kívüli juttatásokkal összefüggő jogszabályi rendelkezéseket nem tartalmaz.Az Szja-tv. 71. §-ában foglalt bekezdések sorolják fel azokat a juttatásokat, amelyek a személyi jövedelemadó szempontjából béren kívüli juttatásoknak minősülnek.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer célja a munkavállaló motiválása. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy a munkavállalónak milyen feltételek teljesülése esetén – munkakör, munkaidő, munkában töltött idő stb., ide nem értve az egyéni munkateljesítményt – ad juttatást a cafeteria...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Internetszolgáltatás

Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősíthető az internet-előfizetés, illetve a mobiltelefonokra előfizetett internetcsomag az Szja-tv. 70. §-a szerint, vagy kizárólag a telefon-előfizetési díj és a percdíjak minősülnek ilyen juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül:"a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Kockázati életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni 2011-ben a személyi jövedelemadót és az ehót a cafeteria-rendszerben már 3 éve szereplő "haláleseti kockázati életbiztosítás" díja után? A kifizető semmilyen megkötést nem tett ezzel a juttatással kapcsolatban, ezért több dolgozó is választotta ezt a cafeteriaelemek közül, tekintettel arra, hogy eddig adómentesen kaphatták.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapjánadómentes a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, abaleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szólóbetegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítésifelelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriarendszer nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat ajuttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Cafeteria 2010

Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítania. A kedvezményes természetbeni juttatásokról nyilvántartástkell vezetni.Az adófizetési kötelezettséget a kifizetőnek az Art. alapjánbe kell vallania, és az adót meg kell fizetnie. Ennek megfelelően ezeknek ajuttatásoknak a havi adó- és járulékbevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Tévesen megrendelt üdülési csekk

Kérdés: Miként kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha az egyik dolgozója nevére tévedésből rendelte meg a névre szóló üdülési csekket? A munkáltatónál cafeteria-rendszer működik, az egyik választható eleme az üdülési csekk, a dolgozó azonban nem választotta ezt, és nyilatkozata szerint nem is tart igényt a megrendelt juttatásra.
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekket az Szt. alapján a beszerzést követően akészletként, majd a magánszemélynek történő átadást követően a személyi jellegűegyéb kifizetésként kell nyilvántartani. A dolgozónak át nem adott üdülési csekk az érvényességi időalatt kezelési költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
1
2