Találati lista:
61. cikk / 1382 Külföldről hazatért apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Milyen időponttól kérheti a GYED-et 2025. január 22-én született gyermeke után az a férfi munkavállaló, aki 2025. augusztus 1-jétől létesít új munkaviszonyt egy magyar cégnél, előtte Ausztriában dolgozott, ahol a Kormányhivatal által kiadott hatósági bizonyítvány alapján a gyermeke születése előtti két évben megszerezte a 365 nap biztosítási időt? Az apának jelenleg semmilyen jogviszonya nincs, álláskeresési járadékra nem jogosult, az anya jelenleg GYES-ben részesül, mert a szülést megelőző két évben nincs 365 nap biztosítási jogviszonya. Az igénylő új munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet.
62. cikk / 1382 Ellátások várandósság és szülés esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a dolgozónak, aki 2018. szeptember óta dolgozik önkormányzati fenntartású bölcsődében közalkalmazottként (kisgyermeknevelő), jelenleg meddőségi központba jár kivizsgálásra, habituális vetélés miatt, és nőgyógyásza kérése, hogy 2025 októberétől az általa kiírt 4 hónapos táppénz alatt reproduktív életmódot folytasson otthonában, valamint járjon további kivizsgálásra, a 4 hónapos táppénz után pedig igényeljen fizetés nélküli szabadságot? Visszamehet táppénzre, amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt teherbe esik, majd igényelhet CSED-et a szülés előtt 28 nappal? Ebben az esetben jogosult igénybe venni a gyermek születése után a GYED-et?
63. cikk / 1382 Biztosítási jogviszony kezdőnapja
Kérdés: Milyen hatással van egy biztosított egészségbiztosítási ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, ÖFD), ha a közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik a munkáltatójánál, majd a megszűnést követő napon, ugyanannál a munkáltatónál újra közalkalmazotti jogviszonyt létesít, csak más munkakörben, más összegű jövedelemmel?
64. cikk / 1382 Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai
Kérdés:
Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?
65. cikk / 1382 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Befolyásolja a kisadózó egyéni vállalkozó szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásait, ha a vállalkozás a szülés után alkalmazott közreműködésével tovább működik és bevételt termel?
66. cikk / 1382 CSED alapja második gyermek születése esetén
Kérdés: Kaphatja az előző ellátás alapulvételével a CSED-et a 2025. május 19-én született második gyermeke születése napjától az az édesanya, akinek a korábbi munkaviszonya 2025. január 31-én megszűnt, de a 2023. április 23-án született gyermeke után 2025. április 23-ig még passzív jogon GYED-ben részesült a maximális összegben, majd 2025. április 30-tól új munkaviszonyt létesített, ahol a minimálbérnek megfelelő összegű munkabért kap? A kifizetőhely a minimálbér alapján állapította meg a CSED napi összegét, az anya viszont az előző ellátása alapján magasabb összegre számított.
67. cikk / 1382 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását egy jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki hamarosan betölti a 65. életévét? Amennyiben igen, kérhet előzetes kalkulációt az öregségi nyugdíj várható összegéről?
68. cikk / 1382 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés:
Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
69. cikk / 1382 Munkavégzés CSED mellett
Kérdés: Valóban végezhet keresőtevékenységet, és így elláthatja az ügyvezetést is 2025. július 1-jétől egy jelenleg CSED-ben részesülő kismama?
70. cikk / 1382 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
