Anyasági ellátások

Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza. A kérdéses esetben a kismama a gyermekgondozási díj ideje alatt szül, ezért egyidejűleg gyermekgondozási díjra, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, de választása szerint csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az az édesanya, aki 2003. március hóban fejezte be tanulmányait egy felsőfokú oktatási intézményben, ahol nappali tagozatos hallgatóként egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányokat, 2004. március 1-jén passzív jogú GYES mellett napi 4 órás munkaviszonyt létesített havi 110 000 forint munkabérért, és második gyermeke 2004. május 20-án született, mely időponttól a GYES folyósítását beszüntették?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása szükséges.Az egyik feltétel, hogy az igénylő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezzen legalább 180 napi előzetes biztosítási idővel. A másik feltételnek, lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Tanulmányi támogatás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékbefizetési kötelezettségek terhelték 2004 előtt, és terhelik 2004. január 1-jétől a tanulmányi szerződés alapján a kft. tevékenységéhez szükséges ismereteket adó felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló – a cégnél jelenleg is munkaviszonyban álló, de munkát nem végző – kft.-tagnak havonta folyósított200 000 forintos tanulmányi támogatás után a kft.-t, illetve az érintett magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének p) pontja szerint sem 2003-ban, sem 2004-ben nem bevétele a munkaviszonyban álló magánszemélynek a munkáltató által fizetett képzés költsége, ha a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálja. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, baleset-biztosítás és/vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Étkezési utalvány

Kérdés: Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési utalvány adómentességéről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja rendelkezik. E szerint adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére közvetlenül vagy az étkezőhelyi vendéglátás révén közvetve juttatott bevételnek – ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

"Szellemi szabadfoglalkozású" magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A nyelvoktatást folytató magánszemély – vélhetőleg adószámmal is rendelkezik – az ún. szellemi szabadfoglalkozásúak körébe tartozik, akik ilyen jogcímen a Tbj-tv. szerinti biztosítottak között nem találhatóak meg. E tevékenységet gyakran automatikusan az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Bejelentési kötelezettség munkaszerződés módosítása esetén

Kérdés: Van-e a munkáltatónak valamilyen bejelentési kötelezettsége a társadalombiztosítással szemben abban az esetben, ha megrendelés hiányában, a munkaszerződés módosításával napi 8 óra helyett csak napi 6 órában tudja foglalkoztatni dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 41. § (1) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyilvántartásnak tartalmaznia kell a foglalkoztatók és a biztosítottak által a Tbj-tv.-ben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott mindazon adatokat, amelyekből megállapítható a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje

Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 37. §-a értelmében biztosítottak minősülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának 1997. december 31-ét követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Dolgozó részére adott ajándék

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a biztosítási jogviszonyban nem álló, és biztosítási jogviszonyban álló dolgozók részére a nemzetközi nőnap alkalmából adott virágcsokor értéke alapján?
Részlet a válaszából: […] Nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség akkor, ha a kifizető alkalmazni tudja az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.19. pontjába foglalt mentességi szabályt. Eszerint a kifizető évente három alkalommal adómentesen adhat a magánszemélynek 5000 forint értéket meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
…
123
124
125
…
134