1367 talált cikk a biztosítási jogviszony kifejezésre

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?

Kérdés: Hány napra és milyen mértékű táppénzre lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2026. február 9-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaviszonyban, előtte 2024. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de jogviszonyát 2026. február 1-jétől szünetelteti, és 2026. február 25-től „9”-es kóddal keresőképtelen, és e naptól táppénzt igényelt? Hatással van a jogosultságra a vállalkozás szüneteltetése?

Kérdés: Jogosult lehet saját jogán táppénzre az a szülő nő, aki azért nem igényel CSED-et, mert két nagyobb gyermeke jogán ápolási díjban részesül? A CSED összege meghaladná az ápolási díj összegét, így arra való további jogosultsága megszűnne, de az anya ragaszkodik ehhez a díjazáshoz.

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Eb-tv. R. 27. §-ának (1a) bekezdésében foglalt közös szülői felügyelettel és az egyedülállósággal kapcsolatos rendelkezést az alábbi esetben? Amennyiben egy közös szülői felügyelettel nevelt gyermek egyik szülője – például az anya – új házasságot köt, akkor az előző házasságából származó, közös szülői felügyelettel nevelt gyermeke tekintetében továbbra is egyedülállónak minősül, ha az elvált szülők egybehangzó nyilatkozatot adnak a gyermekápolási táppénz iránti kérelemhez? A kifizetőhely szerint igen, de csak erre a gyermekre tekintettel, hiszen a gyermeket a házasságkötéssel nem fogadja „automatikusan” örökbe az új házastárs. Amennyiben az anya új házasságában születnek (az új férjével közös) gyermekei, akkor azok kapcsán viszont nem lesz az anya egyedülálló.

Kérdés: Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy jövedelmére végrehajtói intézkedéssel kiadott munkabérletiltás alapját képezi a fegyverpénz, vagy a kifizetés mentes a hatálya alól?

Kérdés: Munkáltatóváltást követően a munkavállaló a 2026. január 5-én újonnan létesített munkaviszonyában 2026. február 2-án keresőképtelenné vált, amely állapot előreláthatóan hosszabb ideig fennáll. Az előző munkáltatónál több mint 180 napon állt fenn a biztosítása, jövedelme is magasabb volt. Van arra lehetőség, hogy a korábbi munkaviszonyból származó jövedelme képezze az ellátás alapját, amennyiben az a számára kedvezőbb?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a baleseti táppénz folyósítása során annak a dolgozónak az esetében, aki a 2025. november 20-án történt üzemi balesete következtében jelenleg is keresőképtelen, a munkaviszonya 2026. január 30-án megszűnt, és a 2026. január 26-tól február 8-ig szóló orvosi igazolást február 11-én nyújtotta be a kifizetőhelyhez? Meddig folyósíthatja a kifizetőhely a baleseti táppénzt?

Kérdés: Valóban átszámolhatja a munkavállaló szóbeli kérelme alapján a gyermekápolási táppénz összegét a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2025. október 27-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, munkabére 650.000 forint/hó. A dolgozó előző munkaviszonya 2021. január 4-től 2025. október 26-ig állt fenn, havi 850.000 forint munkabér ellenében. A dolgozó a 2026. január 13-tól január 30-ig tartó időszakra gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a 2023. május 16-án született gyermekére tekintettel, akit egyedülállóként nevel, így 2025. május 16-tól 2026. május 15-ig 84 GYÁP-napra jogosult. A kifizetőhely a 650.000 forintos munkabér alapján számolta ki a munkavállaló gyermekápolási táppénzének napi összegét (12.999,99 forint), aki kérte, hogy az ellátás megállapítása során vegyék figyelembe a korábbi munkáltatójánál elért magasabb jövedelmet is.

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási szabályokra kell figyelemmel lennie a munkavállalói kiküldetésével összefüggésben egy magyarországi székhellyel rendelkező cégnek, amelynek egyik tulajdonosa osztrák állampolgár, és amely Ausztriában is rendelkezik telephellyel?

Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?