Munkavégzés keresőképtelenség alatt

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazott kérdésre társadalombiztosítási, azon belül egészségbiztosítási, illetve munkajogi szempontokra figyelemmel adható teljes körű válasz.Keresőképtelen, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

CSED mértéke

Kérdés: Mindkét jogviszonyban 70 százalékos lesz a CSED mértéke abban az esetben, ha az anya a munkaviszonyában 2026. február 2-től, a szülés napjától részesül az ellátásban, de van egy másik biztosítási jogviszonya is, társadalmi megbízatású polgármester, ahol a 91. naptól keresőtevékenységet kíván folytatni? A munkaviszonyában, ahol kifizetőhely működik, nem tervezi a munkába állást.
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a biztosítottnak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, mindkét jogviszonyában CSED-ben részesül, és egyik jogviszonyában a gyermek születését követő 91. napon visszamegy dolgozni. Az Eb-tv. 42. §-ának (1/a) bekezdésében foglaltak szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Egészségügyi ellátás külföldi távmunkavégzés esetén

Kérdés: Hogyan tudja Romániában igénybe venni az egészségügyi ellátásokat (pl. háziorvosi rendelés) egy magyarországi munkáltató részére Romániában távmunkát végző személy, akinek az esetében – a NEAK által kiállított A1-es alapján – Magyarország az illetékes tb-joghatóság? Tehát az egyik EGT-országban biztosított, a másikban pedig dolgozik és tartózkodik.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint abban az esetben, ha az érintett munkavállaló állandó jelleggel tartózkodik Romániában, esetleg állandó lakhelye is ott van, akkor az S1 igazolás lesz a megoldás, amely az EGT-tagállamokon belül egységesen megtalálható. Az igazolás pontos elnevezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt tisztázzuk az érintett személy jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Kft.-tagról van szó, aki az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, ami alapján – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint – társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

Választás a GYÁP és a GYED között

Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely a munkavállalónak az alábbi esetben? Egy munkavállaló a 2025. október 25-én született gyermeke jogán jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül. A szülési szabadság igénybevételének bejelentésekor jelezte, hogy annak lejárta után fizetés nélküli szabadságot és GYED-et fog igényelni, most viszont jelezte, hogy mégsem kéri a fizetés nélküli szabadságot, mert a gyermek betegsége miatt a CSED lejárta után táppénzt fog igényelni. A gyermek betegsége előreláthatóan több hónapig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39. §-a rendelkezik arról, hogy ha a biztosított ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egy-idejűleg többféle ellátásra jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Jelen esetben az anya egyidejűleg a gyermeke jogán GYED-re és GYÁP-ra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

NATO-alkalmazott ellátásai

Kérdés: Meddig marad érvényes a magyar tajkártyája annak a személynek, aki 2026 áprilisától NATO-alkalmazottként már nem távmunkában dolgozik Magyarországról, hanem Hollandiában? Van esetleg nemzetközi biztosítása a NATO-nak, vagy Magyarországon kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Meddig lesz jogosult a magyar családi pótlékra, ha a felesége és a gyermekei augusztusig még Magyarországon élnek? A külföldi biztosító felvilágosítása szerint a holland családtámogatási ellátásokra nem jogosult.
Részlet a válaszából: […] A NATO alkalmazásában álló személyek a tagországok biztosítási jogviszonyán kívül állnak. A NATO-val kötött szerződésük alapján, biztosításuk a nemzetközi szervezet keretein belül áll fenn, ennek következtében az ügyfél sem Magyarországon, sem Hollandiában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

Igazolás nyugdíjbiztosítási adatokról

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti egy magánszemély, hogy bejelentette-e a korábbi munkáltatója?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy munkavállalóként be voltunk-e jelentve, legmegbízhatóbban a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból kivonat kérésével tudjuk ellenőrizni. Kivonat kiadása iránti kérelem előterjesztésének nincs sem mennyiségi, sem időbeli korlátja. A kivonat kiállítása iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Táppénz alapja

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a 2025. december 1-jétől alkalmazásában álló munkavállaló esetében, aki 2026. április 9-től négyéves gyermeke jogán GYÁP-igényt nyújtott be, és egyben kérte, hogy a 2026. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint, a táppénz összegének megállapítása során az előző munkáltatójánál elért jövedelme is kerüljön beszámításra, mert az lényegesen kedvezőbb, mint a jelenlegi jövedelme? A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. április 1-jétől 2025. november 30-ig állt fenn.
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2026. január 1-jétől módosult az Eb-tv. 39/A. §-a, de továbbra is főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

GYED alapja

Kérdés: Beleszámítható a GYED naptári alapjába a 2025. április hónapban kifizetésre került túlóra abban az esetben, ha a munkavállaló a számfejtés időszakában már veszélyeztetett terhes volt? A gyermek 2025. augusztus 23-án született, a CSED időszaka: 2025. augusztus 23-tól 2026. február 6-ig tartott, irányadó időszak: 2024. január 1. – 2025. május 31., számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 05. 31. A rendkívüli munkavégzés díjazása a CSED alapjába beszámításra került. GYED-időszak: 2026. 02. 07. – 2027. 08. 23.; irányadó időszak: 2024. 01. 01. – 2025. 11. 30.; számítási időszak: 2024. 09. 04. – 2025. 03. 02.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a táppénzfolyósítás időtartama alatt kifizetett túlóra összegének a beszámítását néznénk, az alapfogalmakat tisztázzuk. Az irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén, az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjától az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
1
2
3
139