Találati lista:
1. cikk / 5087 Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó
Kérdés: Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzs-adatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyar-országon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?
2. cikk / 5087 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
3. cikk / 5087 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
4. cikk / 5087 Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
5. cikk / 5087 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
6. cikk / 5087 Keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás továbbítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a munkavállaló által leadott orvosi igazolásokkal kapcsolatban? A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 4. §-a alkalmazásában a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálásáig az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványt nem kell átadni a biztosított részére, hanem az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – továbbíthatja a biztosított részére. A kifizetőhelyi tájékoztatóban is csak annyi szerepel, hogy „A kifizetőhely csak szabályszerűen kiállított [eredeti, vagy a biztosított által elektronikus úton (pl.: e-mailben) továbbított] orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné váló biztosítottaktól.”
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
7. cikk / 5087 Szabadságmegváltás közterhei
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a járulékokat a munkavállaló részére kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha a kifizetésre azért került sor, mert 2025. október 17-én közös megegyezéssel megszűnt a jogviszonya, miután az egyéves táppénzjogosultsága október 16-án lejárt, így e naptól a biztosítás szünetel? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy másik munkavállaló munkaviszonya 2025. október 31-én szűnt meg, tehát ekkor történt a szabadságmegváltás kifizetése, és az érintett október 29-től nyugdíjas?
8. cikk / 5087 CSED koraszülött gyermek után
Kérdés: Folyósíthatja a társadalombiztosítási kifizetőhely az igényelt gyermekápolási táppénzt abban az esetben, ha a munkavállaló 2025. december 10-ére várta első gyermeke születését, és november 13-tól kérte a szülési szabadság kiadását, a gyermek azonban koraszülöttként 2025. október 27-én megszületett, jelenleg még mindketten kórházban vannak, ezért kérte, hogy a szülési szabadságot ne a megbeszélt időponttól vehesse igénybe, hanem későbbi időtől, és helyette GYÁP-ot igényelt?
9. cikk / 5087 Munkába állás CSED alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
10. cikk / 5087 Rokkantsági ellátásban részesülő férfi öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése
Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?
