1059 cikk rendezése:
21. cikk / 1059 Rendkívüli munkavégzés elrendelése
Kérdés: Mik a túlóra elrendelésének szabályai, mire kell odafigyelni munkáltatóként?
22. cikk / 1059 „Próbanap”
Kérdés: Foglalkoztatható egy próbanapon a munkavállaló egy Balaton-parti lángossütőben annak érdekében, hogy a munkáltató meg tudja állapítani, hosszabb távon is alkalmas a munkavégzésre? Szabályos egyáltalán a próbanap intézménye?
23. cikk / 1059 Baleset üzemiségének megállapítása
Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha nem kapja meg a munkabaleseti jegyzőkönyvet? Hogyan kell eljárni akkor, ha a cégnél baleset történt, amelynek következtében az orvos 4-es kóddal keresőképtelen állományba vette a munkavállalót 3 napra, a munkavédelmi szakember azonban nem vett fel munkabaleseti jegyzőkönyvet, csak meghallgatási jegyzőkönyvet az Mvt. 64. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva? A kifizetőhelynek az Mvt. 64. §-ának (4) bekezdése szerint a baleset üzemiségének elismeréséhez szüksége van a munkabaleseti jegyzőkönyvre.
24. cikk / 1059 Baleseti táppénz
Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?
25. cikk / 1059 Élettárs özvegyi nyugdíja
Kérdés:
Jogosult lehet özvegyi nyugdíjra az élettárs is, vagy csak a házastárs részére jár ez az ellátás?
26. cikk / 1059 Bónuszelőleg baleseti táppénz alatt
Kérdés: Fizethet bónuszelőleget a munkáltató a baleseti táppénzben részesülő munkavállalójának abban az esetben, ha a dolgozó 2024. február 5-től – üzemi balesete következményeként – folyamatosan keresőképtelen, és ez az állapot előreláthatólag még néhány hónapig fennáll? A munkáltató egyébként minden hónapban fizeti ezt a járandóságot a dolgozóinak. Erre a juttatásra is érvényes a táppénzre vonatkozó szabály, hogy a folyósítás ideje alatt nem fizethető?
27. cikk / 1059 Életbiztosítás személyi jövedelemadója
Kérdés: Hogyan kell teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget egy kft. által a társaság tulajdonos-ügyvezetőjére kötött biztosítások esetében abban az esetben, ha az egyik – teljes életre szóló, baleseti kiegészítőket tartalmazó biztosítás – kedvezményezettje a kft., a másik – kockázati életbiztosítás – kedvezményezettje pedig a biztosított magánszemély?
28. cikk / 1059 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
29. cikk / 1059 Rendkívüli munkaidő
Kérdés: Milyen esetekben rendelhető el rendkívüli munkaidő?
30. cikk / 1059 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés:
Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
