6555 cikk rendezése:
151. cikk / 6555 Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott járuléka
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni egy felmentési idejét töltő közalkalmazott részére fizetett illetményből abban az esetben, ha 2024. október 2-től nyugdíjasnak minősül?
152. cikk / 6555 CSED-ben részesülő mezőgazdasági őstermelő bevétele
Kérdés: Szerezhet bevételt egy heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkező mezőgazdasági őstermelő a CSED-folyósítás időszaka alatt abban az esetben, ha nincs alkalmazottja? A szülés várható időpontja 2025. május 23.
153. cikk / 6555 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
154. cikk / 6555 Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatás
Kérdés: Kell a munkaadónak járulékot vonnia abból a kifizetésből, amelyet egy üzemi balesetben elhunyt munkavállalója özvegyének peren kívüli megállapodás alapján fizet ki?
155. cikk / 6555 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?
156. cikk / 6555 Indiai állampolgár távmunkában
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?
157. cikk / 6555 Munkavállaló visszatérése GYED alatt
Kérdés: Visszatérhet dolgozni egy rövid időre a munkáltatójához heti 15 óra munkavégzésre egy munkavállaló, aki 2024. október 17-től GYED-ellátásban részesül? Hogyan kell jeleznie a munkavállalónak a visszatérési szándékát, illetve kell kötnie egy különmegállapodást a munkáltatójával? Helyesen jár el a munkáltató, ha a szülés előtti utolsó bére alapján számolja a jelenlegi időarányos munkabérét? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a biztosítottnak a Magyar Államkincstár felé? Milyen módon tudja bevallani a munkáltató a havi 2508-as bevalláson a dolgozó részére kifizetett munkabért?
158. cikk / 6555 Apasági szabadság igénybevétele
Kérdés: Jogosult 2025. január 31-ig igénybe venni az apasági szabadságot a 2024 szeptemberében született gyermeke után az apa abban az esetben, ha 2024-ben egy napot sem vett igénybe?
159. cikk / 6555 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Mely esetben adható adómentesen és mikor adóköteles juttatás a munkavállaló részére kifizetett BKV-bérlet? Adható a munkavállaló részére adómentesen Pest vármegyebérlet abban az esetben, ha a munkaadó telephelye és a munkavégzés helye Budaörs, a munkavállaló lakhelye pedig Érd?
160. cikk / 6555 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
