24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Családi pótlék érettségi vizsgát tett gyermek után
Kérdés:
Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a szülő az érettségi vizsgát tett gyermeke után, aki szeptembertől továbbtanul?
2. cikk / 24 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés:
Valóban figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a foglalkoztatónál megbízási jogviszonyban álló személyeket abban az esetben, ha a munkaidejük bizonyíthatóan meghaladja a havi 60 órát?
3. cikk / 24 Mesterképzésben részt vevő gyermek
Kérdés: Beszámítható a kisebb gyermek után folyósítandó családi pótlék összegébe a mesterképzésben részt vevő nagyobb gyermek?
4. cikk / 24 Családipótlék-jogosultság nagykorú gyermek után
Kérdés: Mit kell tennie a szülőnek abban az esetben, ha a gyermeke már elmúlt 18 éves, de még mindig kapja utána a családi pótlékot, és tart attól, hogy vissza kell fizetnie?
5. cikk / 24 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számítani a szakképzési munkaszerződéssel alkalmazott tanulót a rehabilitá-ciós-hozzájárulás-fizetési kötelezettséget eredményező átlagos statisztikai létszámba?
6. cikk / 24 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Meddig jogosult a szülő családi pótlékra az idén érettségizett gyermek után, aki szeptembertől továbbtanul? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a szülőnek ezzel kapcsolatban?
7. cikk / 24 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
8. cikk / 24 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
9. cikk / 24 Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül az új jogszabályok alapján a munkavállaló részére 2019. január hónapban elutalt 2018. december havi önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás összege? A munkáltató a 2018. évi 1808-as bevallásban megfizette a december hóban érvényes jogszabályok alapján az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást, de most kétségei támadtak, hogy a januári kifizetés miatt meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.
10. cikk / 24 Jövedelem letiltása és a cégkapu
Kérdés: Hogyan érinti a cégkapu bevezetése a jövedelem letiltásához kapcsolódó adatszolgáltatásokat? Van valamilyen teendője a munkáltatónak ezzel kapcsolatban?